“Csatlakozz a Föld órájához! Kapcsolj le, de tartsd nyitva a szemed!”

A Magyarországi Református Egyház Ökogyülekezeti Mozgalma (KRE Teremtésvédelmi Műhely) idén is csatlakozik a WWF által meghirdetett Föld órája akcióhoz. A kampány célja, hogy felhívja a figyelmet a túlzott és fölösleges energiahasználatra. Most különösen aktuális a felhívás, és kiemelten fontos, hogy olyan világot teremtsünk magunk körül, ahol az emberek harmóniában élnek egymással és a természettel, és felelősen gazdálkodnak az erőforrásokkal. Március 26-án 20:30-tól egy órára kapcsoljuk ki otthonainkban az elektromos berendezéseket, kapcsoljuk le a világítást, ezzel kifejezhetjük támogatásunkat a természeti értékeink megóvásáért.
 

Föld órája 2022 2

 
A cél nem csupán az, hogy erre a hatvan percre otthonainkban és gyülekezeteinkben, szimbolikusan kialudjanak a fények, hanem hogy tudatosítsuk, a fenntartható jövő megteremtése és teremtett világunk állapota mindannyiunk felelőssége. A 60 perc letelte után, az év többi napján is gondoljunk a környezetünkre!
 IMGP4117a
Kép forrása: Telkibányai Református Egyházközség
 
Vegyél részt a WWF Föld órája akcióban keresztyénként!

 

"Mert hat nap alatt alkotta meg az ÚR az eget, a földet, a tengert és mindent, ami azokban van, a hetedik napon pedig megpihent. Azért megáldotta az ÚR a nyugalom napját, és megszentelte azt." 2Móz 20,11
 
Kapcsold ki elektromos berendezéseidet, a díszkivilágítást, helyette inkább beszélgess, imádkozz, társasjátékozz!
Tégy te is a teremtett világért, és ne csak ebben az egy órában.
Ünnepeld egyénileg, családi-, baráti-, gyülekezeti vagy egyéb közösségben, készíts fotókat,  és oszd meg azokat az esemény Facebook oldalán vagy küldd el nekünk az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre.
Legyünk büszkék arra, hogy egy jó ügy sikerességéhez hozzájárulunk, és ezt mutassuk meg képekben is! 
 
 
Beszámoló egy korábbi Föld órája ünneplésről: Fogyasztás helyett dicsőítés 
 
 
 
WWF foldoraja szem v1 820x312Kép forrása: WWF Magyarország
 

Környezetvédelem és/vagy teremtésvédelem (Lehetséges-e keresztény ökológiai alternatíva?) - Programajánló

"Lehet-e? Fórum" az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Egyesület szervezésében– újra az Evangélikus Múzeumban, egyben online részvétellel is! 

teremtesvedelem egyhazestarsadalom.huKép forrása: egyhazestarsadalom.hu

Időpont: 2022. március 23. szerda 18 órakor
Helyszín: Evangélikus Országos Múzeum (a múzeum tanácstermében), 1052 Budapest, Deák Ferenc tér 4.
 
Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem Egyesület annak a gondolatnak a jegyében indult, hogy a környezeti válság nem küzdhető le csupán az ember egyéni, saját haszna növelésének szem előtt tartásával. A természet ügyével való törődés közösségi gondolkodást kíván. A közjó iránti felelősség különösen előtérbe kerül, ha ezen a téren mozgunk. A beszélgetés arra irányulna, mennyiben hozott és hozhat változást a környezetvédelemben a keresztény alternatíva.
 
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői:
  • Béres Tamás evangélikus teológus és lelkipásztor
  • Kodácsy Tamás programozó matematikus református lelkész és teológus
  • Nemes Csaba katolikus meteorológus és környezet politikus
Moderátor: Kamarás István OJD
 
Csatlakozni Youtube-on keresztül az alábbi ablakra kattintva lehet: 
Aki szeretne a vitában távolról képpel és hanggal részt venni, az a Zoomon keresztül teheti meg erre a linkre kattintva.

 

 

Ökoest és református jó gyakorlat a méltányos kereskedelemről

Az "Ökoest" előadás-sorozat a KRE Teremtésvédelmi Műhely (MRE Ökogyülekezeti Mozgalom) és a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület együttműködésével jött létre, célja, hogy átfogó képet nyújtson környezetvédelmi kérdésekről és azok teremtésvédelmi vonatkozásairól. A sorozat márciusi alkalma az online térben fog megvalósulni.

 

ökoest fair trade

Időpont: 2022. március 24. (csütörtök) 18:00-19:30 
Helyszín: Zoom alkalmazás
Előadó: Újszászi Györgyi, a Védegylet Egyesület főtitkára. 2005 óta foglalkozik a méltányos kereskedelemmel. Több projekt megvalósítása során kiadványok szerkesztője, oktatási segédlet összeállítója. 
Vendégek: Dr. Czagány Gábor református lelkész és Babos Júlia (Keresztpont Egyesület)

 

Röviden a tartalomból: 
Vásárlásunkkal társadalmi változások elindítói lehetünk, miközben megadjuk a termelőnek azt a tiszteletet, ami a munkájáért jár. Elsősorban a Harmadik Világ termelőiről szól ez a fogyasztói mozgalom. Az elveit követhetjük a magyar termelők, kézművesek termékei esetében is. Hogy mindenkinek jó legyen.
Az előadás során megismerkedhetünk egy hazai jó gyakorlattal, a Szegedi Református Egyetemi Gyülekezet által működtetett Keresztpont Egyesülettel, akiknek egyik fő célkitűzése a méltányos kereskedelem hazai propagálása.
 
 
 
Az előadás ingyenes, de regisztrációhoz kötött, amit ezen a linken lehet megtenni: https://forms.gle/dscweHwkKPN5FDaV8
Jelentkezési határidő: 2022. március 24. 12:00
A belépéshez szükséges információkat, elérhetőségeket az előadás előtti estén és aznap küldjük el a jelentkezés során megadott email címekre.
 
Facebook esemény: ITT
Az esemény plakátja ide kattintva letölthető.
 
Köszönjük az esemény hírének továbbadását, és hogyha másokat is meghív!
 
 
Mindenkit szeretettel várunk!
 
A korábbi Ökoest előadások felvételei ide kattintva visszanézhetők.

Oázis a nyolcadik kerületben

Az alábbiakban Karsay Eszter református lelkipásztorról, az Ökogyülekezeti Tanács tagjáról készült portrét osztjuk meg, amely a reformatus.hu oldalon jelent meg .
 
Rengeteget harcolt a lelkésznők jogaiért, de soha nem volt feminista. Az első budapesti női lelkész, aki megszerezte a palástjogot. Karsay Eszter a református egyház két meghatározó lelkipásztora, Gyökössy Endre és Farkas József örökségét vitte tovább lelkészi szolgálatában. Olyan – nyolcadik kerületi – gyülekezetet vezet, amelynek sosem volt temploma, mégsem cserélne senkivel. Bátor, nyitott, együttérző asszony portréja.
KarsayEszter Hurta Hajnalka ref.huFotó: Hurta Hajnalka/reformatus.hu
 
A szobájában beszélgetünk, ahol lelkigondozni is szokott. Mit lehet kezdeni a számtalan emberi történettel, amit meghallgatott?
Sokat tanulok belőlük, tapasztalatot és életbölcsességet adnak. A történetek megtermékenyítik az írásaimat és az igehirdetéseimet is. Az empátia lényege, hogy belebújok a másik ember bőrébe, együttérzek vele, de közben nem veszítem el önmagam.
 
A nagyapja gyalog jött haza a szibériai hadifogságból. Előfordult, amikor úgy érezte, hogy szüksége van az ősöktől örökölt erőre?
Ötvenéves korom környékén volt az életemnek egy megrázó szakasza, és akkor fedeztem fel újra a nagyapám történetét. Az édesanyám váratlan halála miatti gyász, az életközepi válság és a válásom egyszerre szakadt a nyakamba. A veszteség és az elbizonytalanodás olyan mélyre sodort, hogy azt éreztem, már az is meghaladja az erőmet, hogy az adott napot túléljem. Elvesztettem, ami értéket és tartást jelentett számomra. Attól tartottam, hogy el kell hagynom a lelkészi szolgálatot, hiszen elváltként nem tudok többé jegyeseket esküvőre felkészíteni, hitelesen prédikálni. 
KE Hurta Hajnalka ref.hu
Karsay Eszter lelkésznő
Fotó: Hurta Hajnalka/reformatus.hu
Azt érezte, hogy elbukott?
Isten színe előtt esküt tettem a templomban, mégsem sikerült megtartani a házasságomat. Aztán lassan-lassan rájöttem, hogy egyedül nem is lehet fenntartani egy kapcsolatot, amelyben többen vannak. A férjem korrektül elismerte, hogy belépett egy másik nő az életébe és elköltözött. Ekkor dobott váratlanul mentőövet az Úristen: a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológia Tanszékére kerültem szupervizori képzésre. Azt gondoltam, hogy már túl idős vagyok a tanuláshoz, de Bagdy Emőke professzor asszony biztatott, hogy ott a helyem az egyetemen. A kihívás, az új szakterület szinte fizikailag feltámogatott elesettségemből. A gyülekezet is egy emberként mellém állt, még jobban szerettek, mint előtte – így fogalmazta meg a gondnokunk. 
 
Azt szokták mondani, hogy a lelkész kapaszkodjon Istenbe, és megoldódik a problémája. 
Ez így van, Istenbe kell kapaszkodni, de nem úgy, hogy az Úristen megold mindent helyettem, hiszen saját magamnak is dolgoznom kell azzal a helyzettel, amelybe kerültem: megvizsgálni, hogy mit rontottam el, miben van felelősségem, voltak-e hamis reményeim, milyen hibás döntéseket hoztam. Hiszem, hogy Isten abban gyönyörködik, ha a gyermekei megküzdenek a nehézségeikkel. Amikor elesik egy gyermek, nem biztos, hogy az anyának rögtön föl kell kapnia a földről, inkább biztatnia kell, hogy próbáljon meg a saját erejéből felállni. Talán azért kellett ebbe a válságos helyzetbe kerülnöm, hogy elnézőbb és megértőbb legyek például az elvált emberekkel, hiszen korábban határozottan kijelentettem: válás pedig nincs! Hosszú évek alatt sikerült fölépülnöm a múlt sérüléseiből, azután találkoztam egykori vőlegényemmel. Istentől kaptunk egy második esélyt. A férjem valódi segítőtársam, sőt a gyülekezetünk munkatársa lett. 
 
Az életútját nézve azt látom, hogy mindig nagy küzdő volt. Az első budapesti parókus női lelkész, majd zsinati tag lett. 
Amikor 1976-ban végeztem a teológián, a női lelkészeknek még nem volt joguk úrvacsorát osztani, temetni, keresztelni, esketni, és csak beosztott lelkészi státuszt tölthettünk be. A teológia befejeztével a férfi évfolyamtársainkra ráborították a palástot, velünk pedig kezet ráztak, és mehettünk, amerre láttunk. Sokat harcoltam azért, hogy mi is viselhessünk palástot. Érthetetlennek tartottam a megkülönböztetésünket, hiszen az Ige egyházában az igehirdetés a legfontosabb, azt pedig megengedték nekünk is. A többit akkor miért nem? Minden alkalmat megragadtam, hogy elmondjam, teljes jogot kívánunk; zaklattam a püspököt, előadásokat tartottam különböző hazai és nemzetközi konferenciákon. Aztán hat évvel később kaptam egy táviratot a püspöktől, hogy szabad az út, palástjogot kapnak a lelkésznők. 1982 karácsonyán a fasori gyülekezetben az édesapám palástját viseltem először.1986-ban pedig kimondta a Zsinat, hogy egyenjogúak és választhatók a nők gyülekezeti lelkésznek is. Így lettem 1987-ben a Budapest-Klauzál téri (Gyulai Pál utcai) Egyházközség lelkipásztora, hiába ajánlgattak helyettem férfi jelölteket, engem választottak meg, és ez történelmi tettnek bizonyult. 
 
Az édesapja, aki a Szabadság téri gyülekezet lelkipásztora volt, úgy tartotta, hogy a lelkészség hatalmas felelősséggel járó életmód, gyakran súlyos terhekkel. Négy és fél évtizednyi lelkészi tapasztalattal a háta mögött mire jutott, való a parókus lelkészség a nőknek? 
Jó kérdés! Néha, amikor küzdöttem, hátranéztem, hogy jönnek-e egyáltalán utánam mások is, vagy csak az én harcos elképzelésem az egyenjogúság. Vannak, akik rátermetten hordozzák a vezetéssel járó terheket, mások pedig nem tudják vállalni, de ez inkább a személyiségünktől függ, mintsem a nemünktől. Én szívesen szolgáltam teljes erőbedobással parókus lelkészként, hiába hívtak a zsinati irodára, tudtam, hogy az nem nekem való feladat, mert gyülekezetben szeretnék dolgozni. Az édesanyám papné volt, öt gyereket felnevelt, de már kamaszkoromban éreztem rajta, hogy szeretne valami mást is tenni, jóval több van benne. A saját életem kiteljesedett a lelkészi szolgálattal, számos nemzetközi konferenciára kaptam felkérést, ahol beszélhettem erről a témáról is. 
 
Indonéziától Dél-Amerikáig rengeteg helyen járt. Mi volt az üzenete, amit a világnak át akart adni? 
Ott kell keresztyénként szolgálnunk, ahová az Úristen helyezett, ott van feladatunk akkor is, ha éppen kommunizmus van, és bonyolultak a játékszabályok. Az édesapámnak gyomorfekélye, végül gyomorrákja lett, mert sokat szenvedett, és ellenállt, hogy ne legyen kiszolgálója a rendszernek. Nem volt könnyű megőrizni a függetlenségét. Csak utólag értettem meg igazán, hogy a templomban buzgón jegyzetelő ember nem Isten Igéjére kíváncsi, hanem jelenti, hogy miről beszél az édesapám. A nehézségekkel együtt is úgy éreztem, hogy a lelkészi hivatás csoda, ahol jó szabadon hirdetni Isten akaratát és segíteni az embereket. Nem vagyok feminista, nem szeretem az erőszakosságot, csak valódi lehetőségeket szerettem volna kiharcolni a nőknek. Hibásnak tartom, ha az arányokat számokban akarjuk megjeleníteni, hogy ugyanannyi női lelkész legyen, mint férfi. Az viszont fontos, hogy legyenek komoly teológusnők és aktív presbiternők az egyházban, akiknek hallható a hangjuk. 
 
KarsayE Hurta Hajnalka ref.hu„Itt az igehallgatókkal szinte együtt rezdülök, a szemükbe tudok nézni, látom a reakcióikat.” Fotó: Hurta Hajnalka
 
Egy konzervatív lelkésztársa azt mondta önről, hogy Eszter a biblikusságot megtartva, mindig ízlésesen harcolt a lelkésznőkért. 
Egyszer gúnyos megjegyzést kaptam az egyik egyházi elöljárótól, aki miután tetőtől talpig végigmérte az alakomat, pikírten azt mondta, hogy a gyülekezetek a nadrágos papokat szeretik. Erre rávágtam, hogy nekem is van nadrágom, ha éppen erre lenne szükség. A mai napig is vannak fundamentalista gyülekezetek, ahol bibliai igékre hivatkozva nem fogadják el a női lelkészséget. Az egyik nyilvános vitában Pál apostol levelére hivatkozva érveltek: „A tanítást azonban az asszonynak nem engedem meg, sem azt, hogy a férfin uralkodjék, hanem legyen csendben” (1Tim 2,12). Erre visszakérdeztem: Miért? A gyülekezetvezető uralkodik a gyülekezetén? Úgy vélem, hogy sokkal inkább szolgál közöttük. 
 
Ahogyan belépünk a Gyulai Pál utcai gyülekezeti terembe, a falon a következő ige olvasható: „Aki hozzám jön, semmiképpen ki nem vetem.” 
Ez az ige meghatározta a lelkészi szolgálatomat. Nyitott vagyok, szívesen találkozom más felekezetek képviselőivel vagy akár ateistákkal is, hogy beszélgessünk, gondolkodjunk együtt. Ugyanígy nyitva áll az ajtóm a lelki sebeket hordozók, a nehézségekkel küszködők előtt is. Szívesen várunk bárkit, aki érdeklődik vagy kereső. A lelkigondozás a szolgálatom meghatározó része. Szem előtt tartom, amit Gyökössy Endre mondott: befogadok és meghallgatok mindenkit, de ez nem jelenti azt, hogy egyet is értek vele. 
 
Valaki egyszer keresztyén lelki wellnessnek nevezte az ön tevékenységét. Mit szól ehhez? 
Ha dicséretnek szánta, köszönöm, de óvatos lennék a wellness kifejezéssel, mert én nem kényeztetek, nem is fogadok el mindent kritika nélkül. Az viszont igaz, hogy a betérőt próbálom megérteni és szeretni, mert erre van szüksége. Farkas Józseftől azt tanultam, hogy lengőajtó van a gyülekezeti termünkön: szabad bejönni, és szabad elmenni is. Bár ettől a kijelentésétől először megijedtem, később megértettem, jóval értékesebb, ha valaki öt-hat év múlva visszatér, mint ha a ráerőltetett fegyelem vagy félelem miatt minden vasárnap a templomban ülne. Senkit nem akarunk megnyerni a statisztikának. Sokan járnak hozzám más gyülekezetekből és felekezetekből is lelkigondozásra, és aki túlságosan belesüppedt a bűntudatba vagy képtelen talpra állni, azt megtámogatjuk, hogy újra rátaláljon Istenre és önmagára. 
 
Két fontos embert említett: Gyökössy Endrét és Farkas Józsefet. Utóbbi úgy vallott magáról, hogy a nyitott és gondolkodó igehirdetés híve. Mit jelent ez? 
Farkas Józsefre a barátságos, gondolkodásra hívó hangnem volt a jellemző. Ebben a gyülekezeti teremben nem is lehet olyasfajta szónoklatot előadni, mint egy katedrálisban. Itt az igehallgatókkal szinte együtt rezdülök, a szemükbe tudok nézni, látom a reakcióikat. Havonta tartunk „visszabeszélős” alkalmat, amikor felajánljuk a híveknek az istentisztelet után, hogy akik szívesen beszélgetnének még az Igéről, maradjanak velünk, mert lehetőségük van visszakérdezni, reflektálni a hallottakra. 
 
Nem született gyermeke. A beszélgetésünkből úgy tűnik, hogy a gyülekezet az élete. 
Későn mentem férjhez, és elsősorban a gyülekezet volt a családom. A hivatásom betöltötte az életemet. Néha szinte össze is folyt a szabadidő és a szolgálat, ami nem biztos, hogy helyes, de ma sem igazán válik el egymástól a kettő, és nekem így teljes az életem. Amikor a bátyám unokái megszülettek, a testvérem és a sógornőm már nem éltek, így én lettem az ikrek nagymamája. Megtörtént a csoda, hogy bár édesanya nem, de nagymama lehettem, és boldogan vállaltam, hogy Eszter nagyiként az ikerfiúk körül tevékenykedek teljes erőbedobással. 
 
Több mint hetvenéves a gyülekezetük, de nem lett templomuk. 
Az elmúlt évtizedekben sokszor végigjártam a területünket, hogy hol lehetne templomot építeni. A fasori és a Kálvin téri református templom árnyékában élünk egy zsúfolt, sűrűn beépített városrészben, ahol nem akadt hely építkezésre, és persze pénzünk sem volt. 1948-tól az első években a Klauzál tér sarkán bérelt a gyülekezet egy üzlethelyiséget, majd máshova kellett menniük, ide-oda sodródtunk, az is felvetődött, hogy a Vas utca 2. c. szám alatti protestáns helyőrségi templomot kapjuk meg. Az elődömet még ott iktatták be, de belső egyházi feszültségek miatt sosem lett a miénk. A mostani otthonunk egykor a Bethánia Egylet székháza volt, tőlük kaptuk, amikor feloszlatták őket. Sokat gondolkodom, hogy talán így néz majd ki a jövő gyülekezete, mert itt a székeket egy pillanat alatt át lehet rendezni, tarthatunk szeretetvendégséget, nézhetünk keresztyén filmeket, vagy csoporttá alakulhatunk. Jézus Krisztust sem tudnám elképzelni egy hatalmas katedrálisban, inkább egy néhány lépcsős szószéken, ahol közel van az emberekhez. Természetesen a templomnak szent üzenete van, ami nálunk hiányzik, viszont a „Gyulainak” megvan a hangulata, már nem cserélném el senkivel.
 
Forrás: Fekete Zsuzsa/reformatus.hu
 

Éljenek a BEEporzók HETEDHÉT határban!

Március 10-e a Beporzók Napja, ez alkalomból az alábbi felhívást tesszük közzé.

 

Éljenek a BEEporzók HETEDHÉT határban!

Felhívás keresztény egyházi közösségeknek, oktatási intézményeknek, egyháztagoknak
 Seaq68_pixabay.jpg
Kép forrása: pixabay.com
 
Bejárták a világsajtót azok a fotók, amelyek szomorú kínaiakat mutattak, ahogy ecsetekkel porozzák a gyümölcsfákat. Méhészektől is tudjuk, hogy rejtélyes módon pusztulnak a méhek, de világszerte fogyatkozik a vadon élő rovarvilág is. Fő okai az intenzív mezőgazdaság és városiasodás miatt az élőhelyek pusztulása; a vegyszerek - elsősorban rovarölőszerek- széleskörű használata a mezőgazdaságban; biológiai tényezők (köztük betegségokozó szervezetek és a behurcolt, invazív fajok); a globális klímaváltozás.
 
A magyar kezdeményezésű Beporzók napja (március 10.) elsősorban éppen az első, a legfontosabb okot vette célba. Az ipari méretű káros mezőgazdasági hatásokat lakossági léptékű segítséggel is lehet enyhíteni, úgy, hogy mesterséges élőhelyeket teremtünk (pl. rovarszállókat, méhbölcsőket), illetve művelt területeket „visszavadítunk” rovarbarát kertté, vagy legalább a kert egyik, rovarbarát sarkává.
Beporzók napja 2022 
 
Segítsük mi is a beporzókat! Hét ötletet osztunk meg a hét minden napjára!
 
A feladat, ezek közül legalább kettőt megvalósítani és ezt fotóval dokumentálni, majd elektronikus úton beküldeni az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. címre, a megadott határidőig.
A legügyesebb beporzó-segédeket református méhészek gazdaságából származó mézzel jutalmazzuk. A beérkezett képekből fotókollázst állítunk össze, ezzel szeretnénk a 2022-es tavaszt és a beporzó rovarokat köszönteni.
 
  1. Mindig legyen a környezetünkben (a szabadban) valamilyen virágzó növény. Tegyünk legalább az ablakpárkányra virágzó, cserepes növényt.
  2. Ültessünk sokáig virágzó, nektárt és virágport bőven termő virágokat ablakba, balkonládába, a kertbe, az utcára a járda mellé. (Lista a beporzóbarát növényfajokról)
  3. Nyírjuk ritkábban a füvet és hagyjunk meg egy félreeső gyepfoltot, ahol egyáltalán nem is nyírjuk le.
  4. Hagyjunk meg egy részt a kertből, előkertből, utcán minél természetesebb állapotban, ahol sokféle vadnövény virágozhat.
  5. Helyezzünk ki rovaritatót.
  6. Készítsünk méhbölcsőt, rönkfába készített furatokkal.
  7. Készítsünk rovarszállót. (Útmutató a kivitelezéshez)
 
Határidő: 2022. június 6. Pünkösd
 
Szervezők:
KRE-ETK Teremtésvédelmi Műhely (Ökogyülekezeti Mozgalom)
a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület Beporzók munkacsoportja támogatásával (www.beporzoknapja.hu)
 
A felhívás plakátja letölthető ide kattintva.
Facebook esemény: ITT

Információ

Magyarországi Református Egyház Ökogyülekezeti Mozgalom

E-mail: info@okogyulekezet.hu

Telefon: +36-30/453-2950

Postacím: 1146, Budapest, Abonyi u 21.

Internet: www.okogyulekezet.hu

Facebook: www.facebook.com/Okogyulekezet

 

 „There isn’t a Planet B! - CSO-LA/2017/388-137. A honlap az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Tartalmáért az Ökogyülekezeti Mozgalom felel, és azok nem szükségszerűen egyeznek meg az Európai Unió véleményével.”

Kövess minket

 

Hírlevél feliratkozás

Please enable the javascript to submit this form



Süti („cookie”) Információ

Weboldalunkon „cookie”-kat (továbbiakban „süti”) alkalmazunk. Ezek olyan fájlok, melyek információt tárolnak webes böngészőjében. Ehhez az Ön hozzájárulása szükséges. A „sütiket” az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény, valamint az Európai Unió előírásainak megfelelően használjuk. Azon weblapoknak, melyek az Európai Unió országain belül működnek, a „sütik” használatához, és ezeknek a felhasználó számítógépén vagy egyéb eszközén történő tárolásához a felhasználók hozzájárulását kell kérniük.