Te vagy az az ember!

Ökumenikus Teremtésvédelmi Munkacsoport által készített segédanyag
A címlapon a kétarcú Rio de Janeiro, a festői elhelyezkedésű brazil nagyváros. A képbe bele van sűrítve mindaz, ami idei teremtésünnepünk témája és problematikája. Egy város, amelynek ebben a beállításban is látszik megrázó kettőssége: az óceán partján épült magasházakban élő gazdagok, és a városból kiszorítottak tömege. A hegyoldalon nyújtózó favellák nyomornegyedeiben, a csökkentésre irányuló szándék ellenére, a lakosságszám 2000 és 2010 között tovább nőtt, egymillióról 1,4 millióra bővült. Mivel az újabb épületek létesítése tilos, az itt élők a szó szoros értelmében az ég felé terjeszkednek, egyes favellák akár tizenegy szint magasságig nyúlnak.

Ez az a 10 milliós város, amely 2014-ben mindennapos tiltakozások közepette rendezett futballvébét: az elégedetlenkedők az egészségügyi, oktatási és szociális nehézségekre igyekeztek felhívni a szervezők figyelmét. 2016-ban Rio olimpiát szeretne rendezni, gőzerővel folynak ezekben a napokban is az előkészületek, a fájdalmas társadalmi ellentmondások mellett jelentős környezeti terheléssel. Két példa. 1. A város szennyvizének 70%-át ürítik az óceánba, a riói tengerpart a fertőzések melegágya. 2. Az olimpiai programba visszakerülő sportág, a golf versenypályáját természetvédelmi területen hozták létre, és napi 5 millió liter vízzel locsolják, miközben aszályos időben a helyiek közül sokan vízhiánnyal küszködnek.

Ráadásul ez az a város, amely 1992-ben otthont adott annak a nemzetközi klímacsúcsnak, amelyen elfogadták az ún. Agenda 21-et, mely a 21. századra előretekintve fogalmazott meg feladatokat. A konferencián 175 ország vett részt, a jelenlevők a bioszféra és a biodiverzitás védelme mellett a fenntartható fejlődéssel foglalkoztak. Ez a brazil találkozó lett a későbbi ENSZ klímakonferenciák elődje. Jelen füzetünkkel és témánkkal (éghajlati igazságosság) az idén Párizsban megrendezésre kerülő konferenciára is előretekintünk. Hisszük, hogy keresztény emberként van felelősségünk és mondanivalónk ebben a témában. Ha éghajlatról és klimatikus kérdésekről van szó, talán megkísért minket a gondolat, hogy ezek olyan léptékű események és folyamatok, amelyekhez nekünk nincs közünk. Talán Dávid királyt is így indult el a bukás felé, és talán ezért kellett Nátán prófétának felébresztenie és felráznia őt: Te vagy az az ember! – Vagyis: Ez éppen rólad szól, te vagy a felelős!

A klímakérdés emberekről szól, ahogy az a példázat is, amelyet a próféta adott elő a királynak. Gazdagok és szegények. Mi melyik oldalon állunk? A történet, amely ökumenikus munkacsoportunkban megragadott minket, arról szól, hogy valaki rádöbben: rossz oldalon áll, változnia, változtatnia kell. A teremtésvédelem ügye az egyének szintjén kezdődik, nálam és nálad. Sajnos tapasztaljuk magunk körül Ferenc pápa szavainak valóságát: a föld, a mi otthonunk egyre inkább úgy néz ki körülöttünk, mint egy szemétdomb.

Ne gondoljuk, hogy a klímakérdés nem biblikus felvetés. A kezdetektől központi témája a Szentírásnak. A kietlen és puszta földből Isten megalkotott egy élhető lakhelyet, egy kertet, betöltve a földön és a vízben nyüzsgő élőlények seregével – és az emberrel. A neki kedvező klíma megteremtése, megalkotása nélkül az ember nem élhetne a földön. Megajándékozottságunk alapvető része ez.

Egy bolygót kaptunk. Ma aktív kutatás folyik az ún. szuperföldek, földszerű bolygók irányában. Kiélezett a verseny a csillagászok között, de előfordul, hogy egymásnak ellentmondó hírek érkeznek egy-egy feltételezett bolygó létezéséről is. Jelenlegi műszereinkkel nem mindig egyértelműen bemérhetőek vagy igazolhatóak e távoli égitestek. Ritkán hangzik el, de a fényévnyi távolságuk ráadásul azt jelenti, hogy a legközelebbi ilyen szuperföldek megközelítése a jelenlegi technológiákkal akár évszázadokig is eltartana. Az Úristen ezen a földön adott alkalmas klímát. Sajnos a 21. század elején különösen jellemző aktivitás az emberiség részéről, hogy „fogyasztóként" újat keres, és földi lakóhelyére is „termékként" tekint. A megmentés és megóvás helyett a menekülés szavát juttatja eszünkbe ez az irány.

A menekülés nagy folyamatának a bolygón belül már tanúi vagyunk. A népvándorlásszerű mozgás erős aktualitás ma Európában, de a gazdasági és a politikai menekültek fogalmai mellett egyre inkább számolni kell a klímaváltozás okán menekülőkkel. 2013-ban az óceániai szigetországból, Kiribatiról nyújtott be először egy család klímamenekültként menedékkérelmet Új-Zélandon. Az ok: az emelkedő tengerszint, amely veszélyezteti otthonaikat, az ivóvíz minőségét, és elpusztítja a termést.

Ugyanakkor a klímamenekült státusz sem új fogalom. Klimatikus okokból, éhínség elöl menekült Ábrahám Egyiptomba, de ismerte ezt a helyzetet Jákób családja is. A menekültek megsegítése mellett természetesen mindig messzebbre mutat, ha a háttérproblémák megoldására törekszünk. Ez a fenntartható út, a következő generációk jövőjének biztosítéka. Kívánjuk, hogy a 2015-ös Teremtés hetének prófétai szavai érzékenyítsenek a klimatikus kérdések felé, s a magunk elelősségi szintjein megtegyük, ami rajtunk áll!

Istentől áldott teremtésünnepet kívánunk!

Khaled A. László

A szerző metodista lelkész, az idei Teremtés hete témáját és segédanyagát kidolgozó Ökumenikus Teremtésvédelmi Munkacsoport tagja.

 

 

 

 

Forrás: www.reformatus.hu

Kapcsolódó cikkek