Ha a céltáblát középen találjuk el, elismeréseket zsebelhetünk be, ha azonban a Kárpát-medence közepére bökünk rá, akkor Szarvast találjuk ott. A Szarvasi Református Egyházközség igyekvő öko-gyülekezet, jellemző rá mindaz, ami a többi közösségre: spórolnak minden téren, izzóik takarékosak, levelezésük elektronikus vagy újrapapír, kirándulni pedig nagyon szeretnek – főképp a helyi kincsek felé. A szarvasiak azonban igen módszeresek: a gyülekezet természettudományos végzettségű tagjai négy fős bizottságot alkotnak, akik tervet készítenek öko-céljaik megvalósítására. A célok között szerepel például a nyári ’zacskómentes nap’ – amikor felhívják a figyelmet a műanyagok fajtáira, azok lebomló tulajdonságaira, a szelektív gyűjtésre és elsősorban arra, hogy ezen a napon mindenki próbáljon zacskók nélkül boldogulni. Ha pedig valaki elmélyülne egy teremtésvédelmi témáb...
Tovább

Ahogy a dobostorta, a Herendi porcelán és a Vizsolyi Biblia hungarikumok, úgy a Szóládon előállított lekvár, aszalt gyümölcsök és gyümölcslevek Soladiumok. Ez persze csak játék a szavakkal, a Soladium a Szóládi Református Egyházközség hulladékmentes és környezettudatos gyümölcsfeldolgozója, amivel a falu egyik legjelentősebb munkáltatója a gyülekezet. A két évtizede életképtelennek nyilvánított közösség úgy kapott életre, ahogyan az első zsoltár folyóvíz mellé ültetett fája - Istenből táplálkozva áldás kíséri útját. Őshonos gyümölcsöse több ökogyülekezetnek is van, a szóládiak azonban közösségben imádkoznak is benne a Teremtés hetének apropóján. Ne feledjük a teremtett világnak - amit védeni igyekszünk - legtalálékonyabb teremtménye az ember; mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a ,,borotválkozás-sztrájk” amit a gyülekezet férfi vezetősége adománygyűjtés c...
Tovább

Az eső szagát szinte mindenki kivétel nélkül szereti. Ezt nem én mondom, hanem egy erre irányuló kutatás, miszerint az ember túlélése soká függött az esőtől - illatához így a túlélést társítottuk. A Nagyszántói Református Egyházközség nem csak szereti az eső illatát, de hasznosítja is azt, mióta víztározókat vásároltak, 1200 liter esővizet gyűjtöttek és hasznosítottak. A kis partiumi közösség úgy véli, ők is kaptak egy darab földet a teremtett világból, így azt szépítik, ültetik tele, kertészkednek rajta – ’zöldítenek’. A szemétszedésen és a jótékonysági ruhavásáron kívül a szabadban is számos alkalmat tartanak – még csokitojás keresést is. Az ember a saját portája és élettere védelmében gyakran épít kerítést. A közvélekedés szerint a beton az igazi áthatolhatatlan biztonság, ám a nagyszántóiak a kerítés dolgát is inkább kúszónövényekre bízz...
Tovább

Míg az Édenkertet folyók övezték, addig Telkibányát hegy veszi körül. Hegy, gyümölcsösök, Vártemplom, szilvafás temető. A valaha demográfiailag szebb napokat élt község, állja a sarat – nem egészen hatszáz lélek beépülve a történelem vérkeringésébe nem elégszik meg az örökséggel, örökül hagyni is akar. No de nem csak szilvalekvárt és mézesdiót – amit a ,,Vártemplom kincsének” is neveznek – nem. Fontosabb az a szellemi tőke, amit örökül hagynak az utánuk jövőknek. Teremtésvédelem minden szinten – hallható, tapintható és ízlelhető formában. Hogy mit jelent ez? Belefonva a prédikációba, ásványokat érintve vagy akár bibliai ételeket kóstolva jöhet szembe velünk a teremtésvédelem – ha azt Telkibánya kínálja. A múltból merítve, de a jövőt építve - két lábbal a földön. ...
Tovább