Previous Next

Interaktív természettudományos kísérletek

Fizikai törvényszerűségek, kémiai összefüggések, biológiai kísérletek és a környezetünket érintő emberi beavatkozások hátterének demonstrálása.
sl DSC7973
Kép forrása: Schléger László/Csillagpont
 
Ez volt a kísérlet-sarok legfőbb témája és üzenete. Aki látta, megértette, hogyan olvad a sarkvidéki jég, miként hatnak szervezetünkre a nehéz(és könnyű) fémsók. Vizsgáltuk a hidratálókban található glicerin vízelvonó hatását, megtekintettük az ozmózis jelenségét, hogy miképpen működik egy sejt, valamint a kromatográfia során a zöld ételfesték komponenseinek méretére derült fény. A lugol próba segítségével felfedeztük, hogy miként lepleztél le elődeink a lisztezett tejfölt. Még arra is választ kaptunk, hogy mitől pöndörödik föl a celofán, ha tenyerünkbe tesszük, és hogyan lehet tűz segítségével narancshéjjal szikrákat előállítani. Akik mindezeket bemutatták: Dr. Victor András, Szűcs Eperke. A mikroszkópos vizsgálódásokat Szűcs Boglárka vezette.
 
A galériában megtekinthető képek forrása: Schléger László/Csillagpont; Szűcs Boglárka
 

A szabadság nem függetlenség

A Csillagpont Református Ifjúsági Találkozó keretein belül került megrendezésre előadásunk A szabadság nem függetlenség címmel. Előadónk dr. Victor András volt, az ELTE nyugalmazott tanára, az Ökogyülekezeti Tanács tagja.
sl DSC8101 Kép forrása: Schléger László/Csillagpont
Központban a szabadság állt, amelyet több szempontból is körüljártunk, az előadó kulcsmondatként pedig megállapította, hogy tökéletes szabadság nem létezik. Először is különbséget kell tenni aközött, hogy szabadok vagyunk valamire, vagy szabadok vagyunk valamitől. Míg az előbbi inkább gondolatokra, tettekre vonatkozik, addig az utóbbit negatív dolgokra használjuk, például függőségekre vagy betegségre.
 sl DSC8112
Kép forrása: Schléger László/Csillagpont
A nyelvészet után filozófiai szabadságról esett szó, ehhez pedig az előadó Hegel elméletét hozta fel, miszerint a szabadság a felismert szükségszerűség. Ez annyit tesz, hogy addig nem érezhetjük magunkat szabadnak, míg el nem fogadjuk a korlátainkat. Ez a fajta ellentmondásosság a keleti filozófiában is felfedezhető, például a taoista jin-jang elméletben.
Következett a jogi értelmezés, ehhez pedig többek között a francia forradalom Emberi és polgári jogok nyilatkozata került megemlítésre.
 
sl DSC8121Kép forrása: Schléger László/Csillagpont
Ezt követően felmerültek azok a dolgok, amelyektől az ember függ, ilyenek például a társadalmi normák, hagyományok, vagy a származás. Ehhez kapcsolódott a szuverenitás is, amelyről néha le kell mondanunk más előnyök érdekében.
 
sl DSC8109
Kép forrása: Schléger László/Csillagpont
 
Ezt követően az előadó szemléletes példákkal támasztotta alá, hogy miért nincs abszolút szabadsága sem az akaratnak, sem a gondolatoknak, sőt tulajdonképpen semminek. Az előadás tanulsága mégis az volt, hogy teljes szabadság ugyan nem létezik, de ez nem is baj. Szükség van korlátokra akár a művészetekben, akár a közös együttélés során. Van szabadság, csak nem mindenre.
 
Ágoston Noémi
 

Kiállnak a keresztény egyházak a teremtett világért

Mind nagyobb hangsúlyt kap a magyarországi keresztény egyházaknál a teremtésvédelem: a környezettudatos szemlélet, az energiatakarékosság főleg az utóbbi több mint egy évtizedben hódított teret. Jellemző, hogy a különböző egyházak egymással, sőt a világiakkal is együttműködnek a természet védelmében. A zöldszempontokat nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban, akár a fejlesztéseknél is szem előtt tartják.
 
A magyar katolikus egyházon belül 2008-tól vált hangsúlyossá a teremtésvédelem – erről tájékoztatott a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Caritas in Veritate Bizottsága. Abban az évben adták ki a Hogy művelje és őrizze meg című körlevelet. Ebben a dokumentumban a globális felmelegedésről, az éghajlatváltozásról és az ezekkel kapcsolatos problémákról írnak, valamint arról, hogy ezek kapcsán személy szerint és közösségekben is cselekedni kell, és ehhez adnak iránymutatást. Három hónappal később, 2009 tavaszán Veres András akkori szombathelyi megyéspüspök és Udvardy György mint esztergom–budapesti segédpüspök újabb körlevelet mutatott be a témában, amelynek címe Felelősségünk a teremtett világért.
 
Ezzel összhangban már abban az évben, szeptemberben Udvardy György előadásával kezdetét is vette egy előadás-sorozat, amelynek célja a Felelősségünk a teremtett világért című körlevelében meghirdetett keresztény környezetvédelmi értékrend részletes kifejtése, továbbá a gyakorlati életbe való átültetés lehetséges módjainak feltárása volt.
 
Fontos lépés volt, hogy tíz éve, 2011-ben egyházi civil szervezetként megalakult a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület.
Az elmélet gyakorlatba való átültetése szempontjából jelentős mozzanat volt, hogy 2012-ben Fóton és Csabdiban mintakertet hoztak létre. A programban a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület mellett aktív szerepet vállaltak a helyi katolikus és református egyházközségek is. A kertek a gyümölcsész programban jöttek létre, amelynek elsődleges célja a Magyarországon őshonos gyümölcsfafajták megőrzése.
 
 
Az első ökológiai témájú enciklika

 

A következő évben az öt Vas megyei települést ellátó Aigner Géza plébános – szembesülve a falvakat sújtó gazdasági, népesedési, kulturális nehézségekkel – olyan programokat indított, amelyek képesek megteremteni az élő, a teremtett világ megőrzéséért munkálkodó közösséget. Újra művelés alá vontak egyebek mellett egy elhanyagolt kertet, gyümölcsfákat ültettek, fűszerkertet alakítottak ki, ahol a növénytermesztéssel kapcsolatos ismereteket lehet elsajátítani. A megérett termést pedig hasznosítják, feldolgozzák, ezek köré programot szerveznek.
 
magyarnemzet1

A Földünk értékeire, Isten ajándékára hívőknek és nem hívőknek is vigyázniuk kell
Fotó: Kurucz Árpád

Az elméleti küzdelemben mérföldkő volt, hogy Ferenc pápa 2015-ben új, ökológiai témájú enciklikát adott ki. Ebben hangsúlyozta a már II. János Pál pápa által hangoztatott ökológiai megtérés fontosságát, illetve azt, hogy a katolikusok ne elkülönülten, hanem másokkal együttműködve gondolkodjanak együtt a kérdésben.
 
Ez az első pápai enciklika, amelyet teljes egészében a teremtés védelmének szenteltek.
 
A következő hónapokban-években a teremtésvédelem fontossága számtalan rendezvényen, találkozón és konferencián kiemelt szerepet töltött be, majd 2017 februárjában a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Caritas in Veritate Bizottsága a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesülettel karöltve országos teremtésvédelmi képzést szervezett. Egy hónappal később Ternyák Csaba egri érsek teremtésvédelmi nappá nyilvánította március 25-ét, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepét, aminek kapcsán már abban az évben és azóta is sokfelé tartanak felújítási, szemétszedési akció­kat, szakmai napokat, konferenciákat, különböző tematikus táborokat vagy éppen faültetéseket.
 
 
A gyerekek környezettudatosak

 

2020-ban megalakult az egyházmegyék teremtésvédelmi referenseinek hálózata. Székely János püspök, a Caritas in Veritate Bizottság elnöke kezdeményezésére az egyházmegyék e fontos területre kijelölték civil vagy egyházi munkatársaikat, akiknek képzéseket, információs hálózat kialakítását tervezik a jó gyakorlatok megosztására.
A Caritas in Veritate Bizottság együttműködik a Ferenc pápa által életre hívott Global Catholic Climate Movement szervezettel, amely többek között Laudato si’ (LS) animátor képzéssel foglalkozik. Az LS-animátor az Áldott légy pápai enciklika „nagykövete”, aki elmélyült tanulás során ismeri meg az enciklika tartalmát, és gyakorlati vizsga során mutatja be, hogy cselekedni is képes. A LS-animátor tanfolyam magyar nyelvre fordításán dolgoznak, az első hazai tanfolyamok várhatóan 2022-ben indulhatnak.
 
A katolikus egyházban nemcsak központilag kap hangsúlyt a teremtésvédelem, hanem helyi viszonylatokban is.
 
Bógár Zsolt, Dunaharaszti–Taksony római katolikus káplánja lapunknak elmondta: a szelektív hulladékgyűjtésben maguk is részt vesznek, és ez így működik akkor is, ha valamilyen összejövetel vagy gyermekprogram van náluk. – Ezeken a rendezvényeken azt tapasztaljuk, hogy a gyermekekben benne van az a lelkület, hogy óvni akarják a környezetüket. Erre nem is kell külön tanítani őket, mindent automatikusan szabálykövetően tesznek – mondta a katolikus káplán. Bógár Zsolt megemlítette azt is, hogy plébániájuk még a vírus előtt bekapcsolódott egy programba, amelyben fát lehetett örökbe fogadni. Ők úgy döntöttek, hogy a plébánia udvarában a helyi közösségek és a papok egy-egy fát elültetnek, és azokat örökbe is fogadták.
 
 
Szerteágazó kezdeményezések

 

A Magyarországi Református Egyház (MRE) környezeti felelősségvállalásának előmozdítását a gyakorlatban a 2011-ben létrejött Ökogyülekezeti Mozgalom koordinálja. A szervezet összefogja az MRE teremtésvédelmi programját, működése az egész református egyházra kiterjed, a Károli Gáspár Református Egyetemen működő Teremtésvédelmi Műhely pedig ennek a háttérintézménye.
 
490743416alsoEszakMagyarorszagKozmaIstvan magyarnemzet.hu

A környezet megtisztítása is fontos célkitűzés
Fotó: Észak-Magyarország/Kozma István

– A mozgalomhoz a szemléletformáló programokba, akciókba való bekapcsolódáson keresztül, teremtésvédelmi versenyeken, konferenciákon, képzéseken, előadásokon, valamint az évenként meghirdetett ökogyülekezeti cím és díj megpályázásával lehet csatlakozni. A címet olyan egyházközségek, közösségek, iskolák, intézmények nyerhetik el, amelyek önkéntesen vállalják, hogy spirituális életükben és gyakorlati működésükben is szem előtt tartják a teremtésvédelmi szempontokat, elköteleződést – közölte Szűcs Boglárka, az Ökogyülekezeti Mozgalom referense. Hozzátette: népszerű a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ szakmai vezetésével futó, az őshonos magyar tájfajták telepítéséről szóló program, amely nemzetközi teremtésvédelmi díjat is nyert.
 
Szűcs Boglárka kiemelte azt is: az erőforrásokkal való felelős gazdálkodás, a takarékosság, az önmérséklet hagyományos református értékek. Ennek értelmében a Diakóniai Iroda fenntartásában működő számos szociális, oktatási és egészségügyi intézményben valósítottak meg energetikai korszerűsítést elősegítő fejlesztéseket az elmúlt években.
 
Több intézményükben az eszközök, termékek, alapanyagok, szolgáltatások beszerzésénél tekintettel vannak a környezeti szempontokra is. A Zsinati Hivatalban pedig kisebb környezetterhelésű elektromos és hibrid gépkocsikat is beszereztek.
Emellett a Magyar Református Szeretetszolgálat által 2009 óta minden évben megrendezett, 15-20 ezer önkéntes részvételével megvalósuló Szeretethíd program (Kárpát-medencei református önkéntes napok) kiemelt területe a környezetvédelem. Többek között parókiaudvarokat, temetőkerteket, iskolakerteket és azok környékét gondozzák, ültetik be ilyenkor a jelentkező közösségek.
 
 
Takarékoskodnak az energiával

 

A Magyarországi Evangélikus Egyházban, de általánosságban minden egyházban nagyon hangsúlyos a környezet­védelem, amivel teremtésvédelem vagy ökoteológia néven találkozunk – erről beszélt lapunknak Györgyi Zsolt, az alberti és a dánszentmiklósi gyülekezetek evangélikus lelkésze. Vagyis szavai szerint az egyház hangsúlyozza a teremtettségünkből való figyelmet a teremtménytársakra és a teremtett világra.
– Továbbá hangsúlyozza Isten megbízását, tehát a felelősség vállalását és viselését, hiszen az Úr reánk bízta ezt a teremtett világot. Teológus hallgató koromban én is tanultam ökoteológiát. Ez a tantárgy és képzés az elméleti síkon való gondolkozásba vezette be a hallgatókat, míg a teremtésvédelem a gyakorlatra irányítja a figyelmet – fogalmazott Györgyi Zsolt. Hozzátette: jó és hasznos kezdeményezés a teremtés hete, amit sok éve szeptemberben és októberben tartanak meg. Ezeken a heteken Isten megbízását adják tovább a híveknek, és ezzel erősítik meg elköteleződésüket a Teremtővel.
Györgyi Zsolt kiemelte, hogy a környezetvédelem nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is fontos.
 
– Gyülekezeteink és intézményeink szelektíven kezelik a hulladékot, tudomásom szerint számos más gyülekezetben van ez így. Személy szerint én komposztálok is, de a településen, ahol élek, van „zöld” szemeteszsák is, amelyben a kerti, komposztálható hulladékot gyűjtik és szállítják el – fogalmazott.
 
Hozzátette: a gyülekezeteik figyelmet fordítanak az energiatakarékosságra is. Így hőszigetelt ablakokkal és hőszigeteléssel, napelemekkel és napkollektorokkal is felszerelték a gyülekezeteiket és az intézményeiket. A lelkész azt is elmondta, hogy hibrid vagy elektromos járműveket nem használnak, mert ezek beszerzése nagy befektetést igényelne. Reményét fejezte ki: idővel nyílik majd pályázati lehetőség arra, hogy kedvezményesen vásároljanak ilyen járműveket.
 
 
Az élet Isten ajándéka

 

– Hitfelfogásunk szerint a természet- és környezetvédelem lefordítva a teremtett világ és az élet védelmét jelenti – erről beszélt a Budapesti Unitárius Egyházköz­ség lelkésze. Czire Szabolcs rámutatott arra: mind a világ, mind az élet szent, a mindenütt jelenlevő Egy Isten ajándéka, a vele való életközösség áldott helye és lehetősége. – A „hajtsátok uralmatok alá a földet” (1Móz 1,28) Isteni parancs számunkra a „művelje és őrizze” (1Móz 2,15) kiegészítéssel nyer egyéni és közösségi feladatot.
 
A prédikációirodalom tanulmányozása felismerhetővé teszi, hogy mind a múltban, mind a jelenben milyen kiemelt hangsúlyt kap az isteni jelenléttől áthatott természet és annak védelme az unitárius tanításban, életvitelben. Igyekszünk mindennapi tapasztalatként élni a Szentírás szavait: „Benne élünk, mozgunk és vagyunk” (ApCsel 17,28) – fejtette ki.
 
Kitért arra, hogy a teremtett világ és az élet védelme csak az elmúlt években számos gyermektábornak, ifjúsági és felnőttprogramnak volt a központi témája. – Ezeken ismételten áttekintjük – a tudományos eredmények és a szakmai szempontok beemelésével –, hogy mit és hogyan tehetünk az egyén, a család és a közösség szintjén a kölcsön kapott világ megőrzéséért, minél sértetlenebb továbbadásáért – fűzte hozzá.
 
 
A teremtésvédelem téma lesz a világtalálkozón

 

A katolikus társadalmi napok, a Kattárs a társadalom fontos kérdéseire igyekszik felhívni a figyelmet, és azokat a válaszokat szeretné megmutatni, amelyeket az egyház nyújt ezekre. Emellett közös gondolkodásra és cselekvésre is meghívnak mindenkit. A Caritas in Veritate Bizottság kifejtette: nemcsak arról van szó, hogy egyházi dokumentumokban a társadalom működésével, a közjóval kapcsolatos alapelveket fogalmaznak meg, de a gyakorlati megvalósításban is hangsúlyos szerepet vállalnak a keresztények. Mint kiemelték: hazánkban is több ezer helyen folyik nap mint nap a csendes munka az embertársakért. Idén ősszel az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson szeptember 8-án, 9-én és 11-én tartják meg a katolikus társadalmi napokat, és a Kattárs köré számos programot szerveznek a katolikus világtalálkozón. 
 
 
Forrás: Borsodi Attila, magyarnemzet.hu

„Isten teremtésbe szőtt bölcsessége” kerekasztal beszélgetés a Művészetek Zöldjében

Az Ökogyülekezeti Mozgalom évről évre részt vesz színes programkínálatával a Művészetek Völgyének tematikus udvarában. Azonban idén júliusban programjainkat - egy előadás és egy kerekasztal beszélgetés kivéletével sajnos törölni kellett. Az alábbiakban az „Isten teremtésbe szőtt bölcsessége” kerekasztal beszélgetésről készült beszámolót olvashatják Szűcs Veronika Eperke tollából. 
 
A fotókiállítással egybekötött kerekasztal beszélgetés július 23-án pénteken valósult meg a Művészetek Zöldje udvarban, közreműködött: Dr. Victor András, az ELTE nyugalmazott főiskolai tanára, az Ökogyülekezeti Tanács tagja; Füle Tamás, a parokia.hu szerkesztőségvezetője, fotós; Bölcsföldi András teológus, a Református Udvar gazdája; a beszélgetést moderálta Szűcs Veronika Eperke (Ökogyülekezeti Mozgalom)
 

221204343 1989225381232479 438061269242628279 n

Egyre hangsúlyosabban jelenik meg az egyházak életében is a környezeti felelősségvállalás fontossága. A biológiai sokféleség megőrzésének globális célkitűzéséhez kapcsolódva pl. ökumenikus fotókiállítás nyílt New Yorkban 2019-ben, amelyet bemutattak az ENSZ 2019-es Klíma Konferenciáján is. Teremtésvédelmi Mozgalmak indultak minden felekezetnél, amelyek a felelősség felébresztését, a szemléletformálást tűzték ki célul és ez egyre inkább megjelenik gyülekezeti közösségek életében is.
 
A szinpetri református templomban pl. sikerült megmenteni egy denevérkolóniát, az Aggteleki Nemzeti Parkkal való összefogásban.
 
Az alábbi kérdésekre kerestük a választ a kerekasztal beszélgetés résztvevőivel:
  • Mi a biodiverzitás?
  • Miért fontos?
  • Hogyan tehet a keresztyén ember a biodiverzitás megőrzéséért?
  • Hogyan és milyen szinteken kell figyelnünk a biodiverzitásra?
  • A biodiverzitás megőrzésében milyen egyensúlyban legyen a gazdaság és erkölcs?
  • Hogyan hat a biodiverzitás megőrzése az emberi diverzitásra és a szociális igazságosságra?
A program a biodiverzitás kérdéskörét járta körül. Definiálta a biodiverzitás szó jelentését, tudományos, és teológiai értelemben is, majd azt a kérdést tárgyalta, hogy miért fontos a biológiai sokféleség. Szó esett arról is, hogy ha a rendszer egy-egy tagja késik, akkor más átveheti a feladatát, de az is előfordulhat, hogy olyan fontos élőlény csoportról van szó ami pótolhatatlan, és ekkor a kiesése a rendszer összeomlásához, jobb esetben a egy új rendszer kialakulásához vezethet. Beszéltek arról is, hogy a biodiverzitást nem csak csökkenteni, hanem növelni is lehet emberi beavatkozás által, gondoljunk akár a GMO-kra, ám ez sem feltétlenül jó, ezt az inzulin termelő baktériumok, és a növényvédő szereknek ellenálló szója példájának ütköztetésével szemléltették. Szó esett arról is, hogy nehéz megszabni a határt tudományos tevékenység, és „Istent játszás” között, tehát etikailag is körbejártuk a biodiverzitás kérdéskörét. A kerekasztal beszélgetés végén kitértünk a kulturális és vallási sokféleségre is a biodiverzitás kapcsán. Beszéltünk arról, hogy a kulturális sokféleség alapvetően jó dolog, de a hittérítés jelentőségéről is, amikor a hittérítés a hiedelemmel ellentétben megvalósítható úgy, hogy a keresztény hitet beágyazzuk a helyi kultúrába.
 
Szűcs Veronika Eperke

Klímasemleges Magyarország 2050 konferencia – Közös célért ellentétek helyett kompromisszumokat keresve

A Green Policy Center és az Egyensúly Intézet által június 3-án szervezett nemzetközi ’Klímasemleges Magyarország 2050’ konferencia egyedülálló rendezvény volt Magyarországon: a hazai klímasemlegességi cél elérése érdekében egy rendezvényen szólaltak fel kormánypárti és ellenzéki politikusok, hazai és külföldi állami vezetők, szabályozó hatóságok, szakmai szövetségek, multinacionális nagyvállalatok és szakszervezetek döntéshozói, illetve civil szervezetek és történelmi egyházak képviselői is. Az esemény így lehetőséget biztosított arra, hogy lássuk: a klímasemlegesség elérése közös célunk, és hajlandóak vagyunk közösen tenni érte.
„Magyarország egy évvel ezelőtt az elsők közt iktatta törvénybe, hogy 2050-re klímasemleges lesz. A törvény elfogadásával a célok kitűzésének ideje lejárt, ami pedig most jön, az a megvalósítás kora.” – ezekkel a szavakkal nyitotta meg Huszár András, a Green Policy Center igazgatója a június 3-án tartott Klímasemleges Magyarország 2050 konferenciát.

GP1

Az Egyensúly Intézet és a Green Policy Center által rendezett online konferencia többek közt azért jött létre, hogy erősítse a 2050-es klímasemlegességi cél társadalmi, gazdasági és politikai konszenzusát, és elősegítse ezen területek együttműködését. Az egész napos rendezvény során összesen 32 olyan felszólaló előadását és párbeszédét hallhattuk, akik meghatározó szereplői az állami, vállalati és nem-kormányzati szférának hazai, illetve nemzetközi szinten, mint Botos Barbara Klímapolitikáért felelős helyettes államtitkárSchmuck Erzsébet az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke vagy Kerpel-Fronius Gábor, Budapest Főpolgármester-helyettese.
 

GP2

„A klímasemlegesség elérése óriási erőfeszítéseket igényel hazánkban és globálisan is. Ugyanakkor az átmenet megvalósítható.” – hangsúlyozta Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezet Fenntarthatóság Igazgatóságának igazgatójaÜrge-Vorsatz Diana klímaszakértő szerint ahhoz, hogy a megvalósítás igazságos és hatékony legyen, a szakpolitika ne az egész társadalom, hanem a lakosság leggazdagabb 10%-ának a kibocsátás-csökkentésére fókuszáljon. A kapcsolódó panelbeszélgetés során a résztvevők kijelentették, hogy az igazságos átmenetnek a végeredmény tekintetében csak nyertesei lesznek, azonban az odavezető úton bőven akadnak vesztesek is. Ezért a méltányos zöld átmenet európai uniós és magyar szempontból is a következő évtizedek egyik legfontosabb kihívása.

GP3

„Az átmenetben gazdasági szempontból is egyre erősebben vagyunk érdekeltek.” – jelentette ki előadásában Gyura Gábor, az MNB Fenntartható Pénzügyek Főosztályának vezetője. Az előadást követő panelbeszélgetésben az üzleti szektor szereplői egyetértettek abban, hogy a gazdasági szférának kiemelt szerepe van a klímasemlegesség elérésében. Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke szerint nem csak azért, mert innovatív megoldásokat tud kidolgozni megfelelő állami ösztönzők mellett, hanem mert már maguk a vállalatvezetők és az alkalmazottak is elkötelezettek a környezetbarát megoldások mellett. Elhangzott ifj. Chikán Attila, a Magyar Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért elnökétől, hogy az üzleti szféra a gazdasági sikerben érdekelt, de azok a vállalatok, akik nem zöldrefestés miatt tűzik zászlójukra a zöldítést, hanem azt valóban beépítik a működésükbe, komoly versenyelőnyökhöz juthatnak.

GP4

A nem-kormányzati szféra szereplői az üzleti szektor képviselőihez hasonlóan hangsúlyozták az állami ösztönzés fontosságát a szemléletformálás tekintetében. Az átmenetben a civilek mostani legnagyobb felelőssége a mozgósítás és a közösségépítés, amiben meghatározóak azok a kapcsolódási pontok, amik kézzelfoghatóvá teszik a klímaváltozást az egyén számára Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetségének Ügyvezető elnöke és Sipos Katalin, a WWF Magyarország Igazgatója szerint. Ebben a panelben is esett szó az igazságos átmenetről: mivel a szegényebb országok -és társadalmi rétegek sérülékenyebbek a klímaváltozás hatásaival szemben, elengedhetetlen a probléma méltányos és szolidáris kezelése, ebben pedig az egyházaknak is kiemelt szerep jut Székely János, szombathelyi Megyéspüspök és Kodácsy Tamás, a Magyarországi Református Egyház Ökogyülekezeti Mozgalmának elnöke szerint.

GP5

A regionális együttműködési lehetőségek terén Örlős László, a Nyugat-Balkáni Zöld Központ Ügyvezető igazgatója és Gabriela Fischerova, a Szlovák Köztársaság Környezetvédelmi Minisztériumának Éghajlatváltozási főigazgatja egyetértettek abban, hogy a V4 országai hatalmas potenciállal rendelkeznek a fenntarthatósági, különös tekintettel a klímapolitikai partnerség vonatkozásában. A kihívás a lehetőségek gyakorlatba történő átültetésében rejlik, amely során a Stelios Grafakos, a Global Green Growth Institute Vezető közgazdásza szerint jelentős szerep hárul az üzleti szféra, a civil társadalom és a tudományos élet képviselőire. A kormányzatok feladatai között kiemelték a megfelelő társadalmi konzultáció szerepét, illetve a pozitív ösztönzők regionális áramlásának fontosságát. A résztvevők szerint egymás kölcsönös erősítése és a klímakérdés közös kezelése által a V4 jó példaként szolgálhat más régiók (például a nyugat-balkáni országok) számára a klímasemleges átállásban.

GP6

„A megfelelő intézményi keretek biztosítása kulcsfontosságú a klímasemlegességi cél megvalósításában. Annak érdekében, hogy az átmenet hatékony legyen, a nemzeti szintű szakpolitikákat a nettó zéró kibocsátásból visszafelé kell származtatni.” – hangsúlyozta Sharon Turner, a University College London vendégprofesszora. Emellett a kötelező erejű intézkedések (lásd. klímatörvény) megakadályozzák a visszalépést, miközben komoly példát közvetítenek a társadalom felé. A többek között Zlinszky János, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docensének részvételével zajló panelbeszélgetés során a résztvevők kiemelték a civil társadalom szerepének fontosságát az éghajlatváltozással kapcsolatos komolyabb intézkedések meghozatala mögött. Továbbá hangsúlyozták, hogy különösen lényeges a tudomány és a döntéshozatal közötti szorosabb együttműködés, amely a COVID-járványhoz hasonlóan – de annál még sokkal inkább – a klímaválság kezelésében is kiemelt jelentőségű kell, hogy legyen.

GP7

Boros Tamás, az Egyensúly Intézet igazgatója záró beszédében úgy fogalmazott, „A konferencia lehetővé tette azt, ami ritka kincs Magyarországon; „egyaránt felszólalt kormánypárti és ellenzéki politikus, magyar és szlovák, egy multinacionális cég és egy szakszervezet vezetője, egy jegybanki döntéshozó és a Bankszövetség elnöke, a katolikus és a református egyház képviselői. Az esemény így lehetőséget biztosított arra, hogy lássuk: a klímasemlegesség elérése közös célunk, és hajlandóak vagyunk közösen tenni érte.”

GP8

Az eseményről készült videófelvételek a Green Policy Center YouTube csatornáján lesznek elérhetőek hamarosan. A résztvevők teljes névsora, a részletes program, valamint további tudnivalók a konferencia honlapján érhetők el.

 

Forrás: Nyírő Fanni, greenpolicycenter.com
Képek forrása: Green Policy Center

 

 

 

Dr. Kodácsy Tamás panelrésztvevőként vett részt a 4 es szekció-ban: Nem kormányzati szféra. A panelbeszélgetés felvétele itt megtekinthető: 

 

Információ

Magyarországi Református Egyház Ökogyülekezeti Mozgalom

E-mail: info@okogyulekezet.hu

Telefon: +36-30/453-2950

Postacím: 1146, Budapest, Abonyi u 21.

Internet: www.okogyulekezet.hu

Facebook: www.facebook.com/Okogyulekezet

 

 „There isn’t a Planet B! - CSO-LA/2017/388-137. A honlap az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Tartalmáért az Ökogyülekezeti Mozgalom felel, és azok nem szükségszerűen egyeznek meg az Európai Unió véleményével.”

Kövess minket

 

Hírlevél feliratkozás

Please enable the javascript to submit this form