"Ha mézet akarsz gyűjteni, ne rúgd fel a méhkast" - beszámoló Vásárhelyi Tamás előadásáról

powered by social2s
Március 24-én került sor az idei „Ökoestek” előadássorozat második alkalmára. A program az Ökogyülekezeti Mozgalom és a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület együttműködésével jött létre a különböző környezetvédelmi kérdések és azok teremtésvédelmi vonatkozásainak bemutatása céljából. Az Ökogyülekezeti Mozgalom a Magyarországi Református Egyház teremtésvédelmi szervezete, amely az egyházi és hitéleti közösségek környezeti szemléletformálásáért felelős, a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület pedig immáron negyed évszázada munkálkodik egy környezettudatosabb társadalom felépítésén és az ehhez szükséges ismeretek átadásán. Feladata pedig a társadalom környezet baráttá formálása, és az ehhez szükséges ismeretek átadása.
 
A tavaszi sorozat második alkalmának témája a beporzórovarok jelentősége volt. Az előadó, Vásárhelyi Tamás biológus, korábban a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgató helyettese és a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület elnöke, jelenleg az egyesület Beporzók munkacsoportjával dolgozik a rovarok, köztük is főként a beporzó rovarok megismertetésén, és életkörülményeik javításán. Az ő kezdeményezésére jött létre 2018-ban a március 10-i beporzók napja.
 

beporzoknapjaKép forrása: beporzoknapja.hu

 
 
Az előadás bevezetésében megismerhettük azokat a problémákat, amelyek a jelenkorban különösen veszélyeztetik a társadalmat, köztük a koronavírus-járványt, a gazdasági visszaesést, a klímaváltozást, és a téma szempontjából leginkább lényeges jelenséget, a biodiverzitás összeomlását. Ezt követően megismertük azokat a tényezőket, amelyek leginkább hozzájárulnak a rovarvilág pusztulásához. Elsősorban az emberi tevékenységet, amelynek ugyan van pozitív hatása is az élővilágra, az emberi hanyagság, az élőhelyek átalakítása és a klímaváltozás azonban elősegítik a fajok kihalását. Az előadó a rovarfajok drasztikus csökkenését egy 2017-ben publikált német kutatással szemléltette, amely során 27 éven keresztül vizsgálták 63 kis természetvédelmi terület rovarállományát, és megállapították, hogy 27 év alatt 25%-ra csökkent a területen fogható rovarok mennyisége. A Biological Conversation tudományos folyóirat 73 tanulmányból álló kutatása alapján kiderült, hogy ennek a pusztulási folyamatnak négy fő oka van. Az első az élőhelyek változása, ezen belül például élőhelyek eltűnése, vagy átalakítása, a második a szennyeződés, például a rovarölőszerek, a harmadik a biológiai változások köre, a negyedik pedig a klímaváltozás.
3.2Kép forrása: Déri Múzeum Instagram oldala
 
Az élőhely változásának következtében a rovarok számára létfontosságú növények tűnnek el, vagy válnak számukra elérhetetlenné, ehhez kapcsolódik például a mesterséges táblák megjelenése, ahol elegendő virág található ugyan, de abból kifolyólag, hogy csak egyféle növényt ültetnek, a virágzási időszak is limitált. Ehhez lehet megoldás akár a Magyarországon is jelenlévő ökológiai hálózat, vagy olyan rétek kialakítása, ahol sokféle virág található meg egyszerre, különböző beporzási időszakokkal. A biológiai változás egyik formája az inváziósan elszaporodó jövevény rovarok megjelenése, ennek kapcsán az előadó részletesen ismertette a Magyarországon leginkább elterjedt poloskaféléket, valamint azokat a tényezőket, amelyek előidézik az új kártevők elszaporodását. A rovarölőszerek kapcsán megemlítette a rovarirtásra épülő marketinget, valamint egy grafikon segítségével mutatta be a rovarölő vegyszerhasználat exponenciális növekedését az USA-ban. A negyedik szempont a klímaváltozás volt, amely következtében mára már szinte teljesen felborult a természet rendje, a különféle időszakok összekeveredtek, többek között a virágok porzásának és a rovarok megjelenésének ideje is. A klímaváltozás így hatással van az ökoszisztémára is.
 
Az alkalom második felében az emberek életmódjáról volt szó, a rovarokhoz való viszonyukról, valamint arról, hogy miért fontosak a beporzók, és hogy miért jött létre a beporzók napja. Az előadó bemutatta a Beporzók munkacsoport tevékenységét, az általuk végzett környezeti nevelés formáit, például a honlapot, plakátokat, a kiadványokat, és a segédanyagokat, amelyeket pedagógusok számára készítettek. Az alkalom végén szó esett olyan lehetséges módokról, amelyekkel tehetünk a rovarok védelméért, például a rovarszállókról, vagy a rovarbarát kertekről, amelynek segítségével egy magánszemély is otthont nyújthat a beporzók számára.  
 
rovarbarát kert
Forrás: Vásárhelyi Tamás előadása
 
Az alkalom címe – amellett, hogy a hasznos rovaroknak okozott károkat említi „Ha mézet akarsz gyűjteni, ne rúgd fel a méhkast”– arra is utal, hogy egymáshoz hogyan viszonyuljunk. Vagyis sosem szabad bírálni a másikat, mert akkor védekezni fog a vélt támadás ellen, hanem mindig türelemmel kell fordulni a másikhoz, és inkább rávezetni a jóra.
Az előadás közben és azt követően is lehetőség nyílt kérdések feltevésére, és az aktív részvételnek köszönhetően mindenki számára tanulságos és érdekes beszélgetés alakult ki a rovarfajok megőrzéséről és a környezetvédelemről.
 
Az „Ökoestek” előadássorozat következő alkalma április 14-én, szerda este 18 órától lesz. Erre és a további programokra is szeretettel várják az érdeklődőket a szervezők. Egyebek között az április 15-i határidővel „Rügyek és ripacsok” címmel meghirdetett fotó- és videópályázatra, amelyre köznevelési intézmények növendékeinek és pedagógusainak műveit várják.
 
Írta: Ágoston Noémi, KRE japán szakos hallgató
 
 
Kapcsolódó kampányfelhívás: 
Éljenek a BEEporzók HETEDHÉT határban! 

BEPORZÓK fejléc

 

Kapcsolódó Európai Polgári kezdeményezés:
 
Az Ökoest résztvevői által beküldött javaslatok, ötletek ide kattintva érhetők el.
 
Az előadásról készült felvétel az MRE Ökogyülekezeti Mozgalom YouTube csatornán visszanézhető:

Kapcsolódó cikkek