Visszanézhetők az idei Ökoest előadások

Nézze vissza az idei évben megvalósult ökoest előadásokat! Az írásos beszámolók és az előadás-felvételek elérhetők honlapunkon, a Csatlakozz / Ökoestek menüpontban.

 

Botos Barbara Klímapolitika google form

 

 Nemnövekedés
 
Az első tavaszi alkalom témája a „Nemnövekedés” volt, Dr. Victor András előadásában, aki a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület korábbi elnöke, jelenleg tiszteletbeli elnöke, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem nyugalmazott kémia-szakos tanára, emellett a Református Ökogyülekezeti Mozgalom tanácsának aktív tagja.
 
 "Ha mézet akarsz gyűjteni, ne rúgd fel a méhkast"
 A tavaszi sorozat második alkalmának témája a beporzórovarok jelentősége volt. Az előadó, Vásárhelyi Tamás biológus, korábban a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgató helyettese és a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület elnöke, jelenleg az egyesület Beporzók munkacsoportjával dolgozik a rovarok, köztük is főként a beporzó rovarok megismertetésén, és életkörülményeik javításán.
 
 
Biomimikri: egy új megközelítés a fenntarthatóság felé

 

A biomimikri a természet utánzását jelenti, talán legismertebb példa rá a tépőzár, amit a kutyaszőrbe ragadt bogáncs (igazából a nagy bojtorján termése) alapján találtak ki. A természet néhány milliárd éve fenntarthatóan működik, ez lenne a legnagyobb dolog, amit el lehetne lesni tőle… Az est előadói a Magosfa Alapítvány munkatársai, Neumayer Éva kertészmérnök, valamint Kurucz Márta, biológia-kémia szakos tanár voltak.
Gyerekekkel földközelben - 
Talajélmény kicsiknek és nagyoknak

 

Mátyás Izolda környezetgazdálkodási agrármérnökként és talajtani szakértőként igazán meggyőzően érvelt arról: miért is érdemes a gyerekeket hamar – nem csak ismeret, de élmény útján is – a talajhoz kapcsolni.
Glasgowtól Magyarországig. Klímapolitika minden szinten.
Dr. Botos Barbara klímapolitikáért felelős államtitkár-helyettes asszony volt, aki Farkas Lilla Nórával, az óbudai egyetem környezetmérnök szakos hallgatójával együtt beszélt a Glasgowban megrendezett COP26-klímakonferenciáról és annak eredményeiről.

 

 

Az előadás-sorozat az MRE Ökogyülekezeti Mozgalom és a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület együttműködésével jött létre.

Visszatérni Isten oikoszába

"Ha meg akarjuk újítani otthonunkkal, a teremtett világgal való viszonyunkat, akkor meg kell tanulnunk az elegendő kultúráját – hangzott el a VIII. Ökogyülekezeti Konferencián." Barna Bálint beszámolója a parokia.hu-ról.
 
Isten oikoszának megújítása címmel rendezte meg soron következő éves konferenciáját az MRE Ökogyülekezeti Mozgalom. A címválasztás tulajdonképpen az idei Teremtés hete nemzetközi tematikáját folytatta, ezzel is jelezve, hogy a teremtésvédelem ügye nem szűkíthető le egyetlen hétre az évben. A szám szerint nyolcadik ökogyülekezeti konferenciára végül az aktuális járványveszély miatt online került sor, így az ökogyülekezeti oklevelek és díjak személyes átadásától el kellett tekinteni. A nyitó áhítatot Karsay Eszter református lelkipásztor tartotta, majd Victor András biológus, az ELTE nyugalmazott főiskolai tanárára adott elő. Az éves beszámolót követő közgyűlésen új tagokat választottak az Ökogyülekezeti Tanácsba, ezután a frissen csatlakozott ökogyülekezetek mutatkoztak be.
 

madarhaz logoval

 
 
Az „elég” nem mennyiségi kérdés
Karsay Eszter A filippiekhez írt levél 4. fejezet 11. versének második felétől a 13. versig terjedő szakasza alapján tartott áhítatot: „... mert én megtanultam, hogy elégedett legyek azzal, amim van. Tudok szűkölködni, és tudok bővölködni is, egészen be vagyok avatva mindenbe, jóllakásba és éhezésbe, bővölködésbe és nélkülözésbe egyaránt. Mindenre van erőm Krisztusban, aki megerősít engem.” Ritkán találkozunk harmonikus, kiegyensúlyozott emberrel, ezért is lehetnek meglepőek számunkra az apostol szavai. „Manapság az a gyanús, aki nem panaszkodik, akinek minden úgy jó, ahogy van. Pál azonban a krisztusi indulatot és képességet vallja. Ezt tanulja és tanítja másoknak is” – fogalmazott a lelkész.
KarsayEszter v ref.hu YT csatorna
Mi sem másokkal, sem a körülményeinkkel nem vagyunk elégedettek, Pál azonban nem vádol semmit és senkit, még a börtönből sem. „A filippiekhez írt levelet örömlevélnek is nevezik, annyira örömközpontú. Pál felülemelkedett a körülményeken, sőt, megbékélt azzal, ami van. Aki gazdag, általában attól fél, hogy elveszíti a gazdagságát. Aki szegény, hajszolja a munkát, a pénzt, mert a kevéstől fél, attól, hogy sohasem lesz elég. Az elégedetlenség ellenszere Jézus Krisztusban van, csak ő benne születik meg a békesség, ha Istenre bízom magam. Nem az a kérdés, hogy mennyi az elég, mert ez nem mennyiségi kérdés, mert a Krisztusban élés ad eleget, tehát minőségi változásra van szükségünk.”
 
Ez az igeszakasz olyan életprogramról tanít, amelyet nem elég egyszer megtanulni, hanem újra és újra tanulnunk kell belőle. „Folyamatosan vizsgálni kell a helyzetemet, Istenhez való viszonyomat. Bilincsek között is szabadnak lenni nem tehetetlen lemondás, hanem az élet változásai közben tanulása annak, hogy néha bővölködünk, néha szűkölködünk. Miért a fogyasztásom alapján mérem, hogy gazdag vagyok-e? A megelégedés nem lemondás a közről, nem kényelmes és gyáva passzivitás. Hanem azt jelenti, hogy bízom Istenben, megbékéltem vele, ő tudja, mit ad nekem. És bízom magamban, megtanulok felülemelkedni hibáimon és hiányosságaimon. És bízom a többi emberben, hogy tudjak tőlük elfogadni is.”
 
Pál a tanulás mellett arról is beszél, hogy be van avatva mindenbe, ebből fakad, hogy nem keserűséggel és dühvel harcol a körülmények ellen. „Vajon én tanulom meg mindezt, vagy Isten adja ajándékul? Azt gondolom, hogy mindkettő kell. Tanulok, és közben várom Isten áldó kegyelmét is.” Meg kell tanulnunk visszahelyezkedni Isten világába, háztartásába. Hitben, Istenre figyelve kereshetjük, hogy mi az, amit mi magunk tehetünk, és hogyan vihetnénk bele értékeinket a világba. „Hiszem, hogy csak a boldog ember tud segíteni és jobbítani másokat. Legyen áldott a mi munkálkodásunk ebben a világban úgy, hogy elégedett emberek legyünk, de akarjuk is a szebbet, a jobbat az Isten akarata szerint!”
 
Otthonunk, Isten oikosza
Victor András Isten Oikoszának megújítása című előadása az idei Teremtés Hete füzet fejezeteire épült, amelyek a következőek:
1. Az otthon mint a bizalom és biztonság helye
2. Otthon vagyunk-e Isten világában?
3. Az első otthon – szüleim kertje és az édenkert
4. Az otthon mint a játék és kísérletezés helye
5. Világ, ami hat az otthonra – otthon, ami hat a világra
6. Lehet-e globális az otthon?
7. Vendégségben itthon.
A szakember már az előadása elején felhívta a figyelmet arra, hogy előadása annyiban aránytalan lesz, hogy ezek közül az első téma jóval nagyobb hangsúlyt kap a többinél, és nem is jut mindegyik kifejtésére kellő idő.
 
VA Füle TamásForrás: Füle Tamás/parokia.hu
 
A biztonság kérdéskörét négy megközelítésből tekintette át, ezek közül az első a klímaváltozás volt. Klímaváltozás mindig is volt, de nem mindegy a mértéke és sebessége – hívta fel a figyelmünket. Ennek a változásnak több összetevője is van, de az biztos, hogy az egész Föld melegszik. A problémák oka az értékek eltolódásában keresendő, hiszen egész civilizációnk a földi javak kiaknázására épül. Kérdés, hogy mikor érjük el a kritikus pontot, amin átbillenve már nem állítható vissza az ökoszisztéma egyensúlya. „Nem tudjuk megmondani, hogy mi lesz, ha túllépjük ezt. Nem azt állítjuk, hogy egészen biztos katasztrófa lesz, hanem azt, hogy nem tudjuk, lesz-e” – mondta az előadó.

A másik tényező, ami miatt megváltozott az ökológiai biztonságunk, az a COVID-19. Tele vagyunk vírusokkal a világban, de azok időnként nagyon hasznosak is tudnak lenni, például a baktériumpopuláció kordában tartásával. A COVID-19 új kórokozó, magas a reprodukciós rátája, nagyon magas a kontaktszemélyek száma, a védekezési szabályokat meg hol betartjuk, hol kevésbé, ezért válhatott pandémia okozójává. „Nemcsak a víruson, hanem rajtunk is múlik. Sokat utazunk, sűrűn lakott településeken élünk, ezért számítsunk arra, hogy a következő évtizedekben lesznek pandémiák, több, mint amennyi eddig volt. Bármely vírus órák alatt elérhet Európába a világ másik feléről.”

Harmadik biztonsági tényező a biodiverzitás kérdése. Ha a sokféleség csökken, labilissá válik az egész bioszféra. Fajkipusztulás mindig is volt, de a biodiverzitás csökkenése miatt most a hatodik legnagyobb hullámú kipusztulás folyik. Körülbelül 15-20 millió a fajok száma, de 3 hal ki óránként, döntően miattunk. Elfoglaljuk az élőhelyüket, kiszorítjuk őket otthonaikból, de próbálnak visszatérni a városokba. Igyekeznek alkalmazkodni az új helyzethez és az emberi lakhelyeket belakni. Emellett az invazív fajok elterjedése is probléma. A negyedik biztonsági tényező az úgynevezett „túllövés napjának” egyre korábban elérése. Ez azt mutatja, hogy az év melyik napjáig fogyasztjuk el az adott év természeti javait.
 

biodiverzitás pixabay

 
 
Otthon vagyunk-e Isten világában? – tért át Victor András a következő kérdéskörre. A növények egy csoportja a szélbeporzásról átállt a rovarbeporzásra. Ezzel megjelentek az állatvilágban is a változások az együttfejlődés gyönyörű példájaként. Jelenleg azonban több méhtípus is pusztul, egyrészt azért, mert terjed az élősködő varroa atka, másrészt mert mindent permetezünk. Harmadrészt azért, mert a Föld szántóterületének óriási hányadán repcét termesztünk, hogy bioüzemanyag legyen belőle. Aratás után a szántóföldek sokáig semmilyen táplálékot nem adnak a méhek számára. „Vissza kellene adni az állatoknak a helyet” – figyelmeztetett az előadó, kiemelve a méhlegelők fontosságát.

A további témák kapcsán elmondta: ha befolyásolunk valamit, az már kísérletezésnek számít, még a kert felásása is, önmagában tehát a kísérletezés még nem rossz. „A cukorbetegek génmódosított baktériumokkal termelt inzulint kapnak. Az mRNS oltóanyag lényegében géntechnikai termék. Tehát én nem a géntechnikára haragszom, de igyekeznünk kell azt jól használni. Az óvatosság igenis fontos.” Mekkora az ökológiai lábnyomunk? – adódik a kérdés. A csökkentése érdekében mindenképpen érdemes az egyének szintjén is tenni. Ugyanakkor a klímaváltozás és a pandémia globális kérdések, ezért ezek még lokális szinten sem oldhatóak meg. A globális kérdésekre globális válaszokat kell találnunk.

„Eluraltuk a Földet, már kilogrammban is. Háromszor annyi ember és a szarvasmarha van, mint tízezer éve. Cselekedeteinkben is eluraltuk a földet: erdőket irtunk, bányászunk, golfpályákká tesszük a réteket. Lelkünkben is eluraljuk a világot. Úgy fogalmazunk, hogy meghódítjuk, betörjük, igába fogjuk. Ezek a szavaink is árulkodnak arról, hogy agresszívak vagyunk. Mi állítja hát helyre Isten oikoszát? Toljuk ki a »tűllövés napját« év végére, vezessük ki a fossziliás energiahordozókat, fékezzük a fajok kipusztulását, ne terjesszünk invazív fajokat, védjük a beporzókat, tartsuk tiszteletben a természet jogait, becsüljük meg a kicsit és természetest, tanuljuk meg az elegendő kultúráját, eldobás helyett megőrzésre törekedjünk!”
 
Bővül és növekszik
Szűcs Boglárka ökogyülekezeti referens az előadás után bemutatta a KRE Teremtésvédelmi Műhelyét, majd ismertette éves beszámolójukat. „Isten iránti hálával mondhatjuk, hogy bővül és növekszik a tevékenységünk. A járvány sok tekintetben visszavetett bennünket, de megálltuk a helyünket” – fogalmazott. Céljaik nem változtak, továbbra is a teremtett világ iránti felelősségre igyekeznek felhívni a figyelmet, és a közegyházi beszédben is fókuszban tartják a témát. A közegyházi, az egyetemi és a gyülekezeti életben is aktívak. Szó esett még a pénzügyekről, valamint a szerteágazó kapcsolatrendszerükről, és az eddig megvalósult együttműködésekről. Szívesen jönnek bárhová, ha hívják őket – erősítette meg.
 
Ökogyülekezetek térképen 2021 logóval 
Az idei évben három gyülekezet (a Szekszárdi, a Tiszakeszi és a Váncsodi Református Egyházközség), négy oktatási intézmény (a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde, a Pécsi Református Kollégium, a nagyhódosi Hódos Tanoda és a Szendrői Mustármag Tanoda) és két gyerekház (a sellyei Biztos Kezdet Gyerekház és a bódvaszilasi Menedék Biztos Kezdet Gyerekház) kapta meg az ökogyülekezeti címet, ezzel hetvenre nőtt az ökogyülekezeti címmel rendelkező közösségek száma. Három gyülekezet adta be hosszabbítási kérelmét az ökogyülekezeti díjra, mivel folyamatosan fenntartják teremtésvédelmi tevékenységeiket és nagyobb ívű programokat működtetnek.

A közgyűlés köszöntötte a kilenc új közösséget, akiknek ezután lehetőségük volt bemutatkozni. A nagyjából tízperces online prezentációkból nemcsak a jó példákat és gyakorlatokat ismerhettük meg, de azokat a feladatokat és kihívásokat, amelyekkel szembe kell nézniük az adott közösség tagjainak. A bővülés és növekedés ellenére ugyanis az Ökogyülekezeti Mozgalomnak bőven van még feladata a teremtésvédelem ügyének előremozdításában, és ez a szolgálat nem mindig könnyű. Közösségben, egymásra támaszkodva azonban nagyon szép eredményeket lehet elérni, ahogyan többen el is értek az eddigiek során. Ezekkel a kis lépésekkel kell haladnunk Isten oikoszának helyreállítása felé.
 

Forrás: Barna Bálint/parokia.hu
Képek: okogyulekezet.hu, reformatus.hu YouTube-csatornája, Füle Tamás, pixabay.com, okogyulekezet.hu
 

Helyszínváltozás! VIII. Ökogyülekezeti (online) konferencia

A járványhelyzet súlyosbodása miatt az MRE Ökogyülekezeti Tanács úgy döntött, hogy online formában tartja meg a VIII. Ökogyülekezeti Konferenciát. A belépéshez szükséges linket és információkat 25-én este kiküldjük a regisztrált résztvevők emailcímére, részvételi szándékát kérjük ne felejtse el jelezni az online regisztrációs felület kitöltésével.
Dr. Victor András, az ELTE nyugalmazott tanára, az Ökogyülekezeti Tanács tagja előadásában a következő témákat fogja érinteni:
  • Változott-e ökológiai biztonságunk?
  • Érvényes-e még a „kicsi szép”?
  • Méhlegelő vagy gondozatlan gaz?
  • Szabad-e kísérletezni a bioszférával?
  • Mekkora az otthonunk ökolábnyoma?
  • Melyek a „glokális” lét kihívásai?
  • Tolakodó vendégek vagyunk a Földön?
Az eseményen sor kerül az idén ökogyülekezeti címet nyert közösségek bemutatkozására.
 
*** Felhívjuk szíves figyelmét a programváltozásra! Az MRE Ökogyülekezeti Mozgalom Közgyűlésére a szünet előtt kerül sor, valamint egy rövidebb szünet után az ökogyülekezeti jó gyakorlatok fóruma várható a délután folyamán. ***
 
Szeretettel várjuk!
 

VIII.ÖGY konferencia plakát online

„Nem becsüljük Isten teremtését, hanem le akarjuk győzni”

Ha komolyan vettük volna az elmúlt kétezer évben a krisztusi tanítást, akkor nem itt tartanánk – mondta Victor András, a környezeti nevelés szakértője a VIII. Ökogyülekezeti konferencián Isten oikoszának megújításáról szóló előadásában. Az esemény a járványhelyzet miatt az online térben, videokonferencia formájában zajlott.
 
Alábbiakban Ulicza Tamás írását közöljük, amely megjelent a reformatus.hu oldalon.
 

ögy konferencia képernyőkép

 
Isten oikoszának megújítása. Ez volt a november 26-án rendezett VIII. Ökogyülekezeti Konferencia címadó témája. A konferencia a koronavírus-járvány miatt online videobeszélgetés formájában zajlott. Kodácsy Tamás köszöntője után Karsay Eszter tartott nyitóáhítatot.
Ezután Victor András természettudós, a környezeti nevelés szakértője, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) nyugalmazott kémiaprofesszora tartott előadást a konferencia címadó témájában. A kutató rengeteg témát érintett rövid idő alatt, sok szempontból vizsgálta Isten oikoszának megújítását. 
 
Oikosz
Az oikosz eredeti jelentése az ógörög nyelvben: otthon, ház, háztartás, házigazdaság, család, családi gazdaság.
(az angolba és szinte minden mai nyelvbe átvett és előforduló előtag is innen ered: eco- vagy öko-; pl.: ökológia-ecology –környezettan, ökonómia – economics-közgazdaságtan)
Az oikosz a legtöbb görög városállam társadalmi alapegysége volt, melynek vezetője a családfő (általában a legidősebb férfi), tagjai a tágabb család (feleség és gyerekek, menyek és unokák) és a házi, gazdasági rabszolgák; ők mind egy háztartásban élnek és dolgoznak.
 
Az „Otthon vagyunk-e Isten világában?” kérdést feltéve a méhlegelők fontosságát említette. Ezek nem keverendőek össze valami gondozatlan gazos területtel. Emlékeztetett, hogy nagy szükség van a méhekre és más beporzó rovarokra, mert több millió éves koevolúció eredményeként vannak növények, amelyeket egy bizonyos rovar képes a legjobban beporozni, és fordítva: vannak rovarok, amelyek specializálódtak egy adott növényre.
 
A méhek pusztulnak. A faliméhek, a szabóméhek és a poszméhek is. Terjed a varroa atka, rengeteget permeteznek a gazdaságokban, és óriási területeket foglal el a monokultúrás gazdálkodás. A monokultúrával az a baj, hogy a méh kirepül, és rögtön talál egy hatalmas táplálékforrást, de az csak addig elérhető, amíg az adott növény, mondjuk a repce virágzik, amint levirágzott, hirtelen nincs sehol a közelben étel, és éhenhal a kaptár. A repce kapcsán azt is megemlítette, hogy megdöbbentő, de a termőföld egy jelentős részén nem élelmiszert termelünk, hanem benzinalapanyagot.
 
Kicsit vissza kellene adni az állatoknak és a növényeknek az élőhelyet. A budapesti főkertész és több budapesti kertész elhatározta, hogy bizonyos helyeken ezt teszi, és gondosan megtervezett helyeken méhlegelőket, rovarhoteleket állítottak fel. Fontos legalább részben visszaadni a természetnek „ami az övé”.
 
Beloiannisz görög falu - illusztráció - természet, falu, szántóföld - Fotó: Bazánth Ivola

Fotó: Bazánth Ivola

Fontos azt a kérdést is feltenni: meglátjuk-e még a természetben a szépet? Victor András szerint még igen, de egyre távolodunk tőle. Példaként például a szabályozott, nyírt kerteket és a dús, növényekkel teli kerteket állította szembe egymással, és az utóbbi típus mellett tette le a voksát, mert míg az első emberi, addig a második isteni alkotás.
És hogy szabad-e a „földanyánkkal” kísérletezni? Ez nehéz kérdés, mert minden természeti beavatkozás kísérlet: a kert felásása, a méhek tartása, a gátépítés, az erdőirtás, a géntechnika – mondta. De figyelmeztetett: annak viszont legyünk tudatában, hogy például a cukorbetegek nagy része génmódosított baktériumok által termelt inzulint ad be magának. Említette a koronavírus elleni oltást: a Pfizer például egy mRNS (hírvivő RNS) módosításával született, azaz géntechnikai termék. Hangsúlyozta: nem a géntechnikára haragszik, de arra figyelni kell szerinte, hogy jól használjuk.
Negatív beavatkozásként beszélt a természetidegen, ember által előállított anyagok használatáról: beton, gumi, alumínium, PET-palackok, freon. Ezek természetes eredetűek, de ilyen formában mi hoztuk létre őket.
 
Victor András
Victor András környetei nevelés szakember - Ökogyülekezet - Forrás: liget.org
Tahiban született, 1943-ban. 1967-ben az ELTE-n végzett mint biológia–kémia szakos tanár, 1998-ban ugyanott szerzett neveléstudományi PhD-t. Munkahelyei: 1967–1972: Egészségügyi Szakközépiskola, 1972–1977: Országos Pedagógiai Intézet, 1977–2006: ELTE TTK Főisk. Kémia Tanszék (és jogelődjei), 1994–1996: PHARE-projekt vezetője. Jelenleg nyugdíjas. Szakmai területei: a környezeti nevelés elmélete és gyakorlata; a biológia és kémia tanításának módszertana; a természettudományok tanításának nyelvészeti kérdései.
forrás: liget.org 
 
 
Át is tért „A világ, ami hat az otthonra, otthon, ami hat a világra” témakörre, és az otthon ökológiai lábnyomáról beszélt. Fontos lenne mindenkinek tudnia, hogy mekkora az otthona ökológiai lábnyoma, és mennyivel lépi túl az ökológiai kapacitást. A lábnyom főbb tényezői között szerepel például a lakás mérete, a fűtés, a szigetelés, a hulladék kezelése – komposztálnak a lakók, vagy nem, szelektálják-e a szemetet, vagy nem – és a lakók táplálkozása. Utóbbi esetben nem mindegy, hogy helyi, friss termékeket fogyasztanak-e, és mennyi húst esznek, mert utóbbi jelentősen növeli az ökológiai lábnyomot. Megemlítette, hogy a föld mezőgazdasági területeinek 70%-át állatok etetésére, takarmány termelésére használjuk. Ide vette még a közlekedést is: nem mindegy, hogy autóval járnak-e a lakók vagy tömegközlekedéssel, és hányszor ülnek repülőre egy évben.
 
A glokális lét próbatételeire is felhívta a figyelmet. Ez a szó a globális és a lokális szavak összevonásából született. Globális gondként említette a járványt, a klímaváltozást, mert ezeket csak az egész világra kiterjedően lehet kezelni. Lokális próbatétel például a víz megtartása. Ez Magyarország esetén például azért is nehézkes, mert arra rendezkedtünk be, hogy az árvizek minél gyorsabban vonuljanak le. Megjegyezte: szerencsére már több helyen épültek árapasztó tárolók. Glokális probléma például az invazív fajok terjedése.
 
Legelő kereszttel - illusztráció: nyáj, természet, táj - Fotó:?
 
Vendégségben vagyunk itthon: betolakodó vendégek vagyunk a Földön. És „eluraltuk”: ma ötször annyi gerinces él a Földön, mint tízezer éve. Emberből van annyi, mint ahány gerinces állat összesen volt akkoriban, szarvasmarhából pedig ennek az ötszöröse. És ehhez még hozzájönnek a sertések, juhok, kecskék. Miközben a vadon élő szárazföldi gerinces állatok száma töredéke a réginek. 
 
És a lelkünkben is uralkodik ez a gondolat: azt mondjuk, hogy meghódították a Kilimandzsárót, szabályozták a folyót, betörték a csikót, igába hajtották a természet erőit. Harc, legyőzés, háború. Nem becsüljük Isten teremtését, hanem le akarjuk győzni – jelentette ki Victor András.
 
Isten oikoszát az újítaná meg, ha sikerülne visszatolni december végére a túlfogyasztás napját, mert most már a tőkét éljük fel, nem a kamatot.
 
A kutató szerint érdemes lenne kivezetni a fosszilis energiahordozók használatát, lefékezni a fajok pusztulását, lassítani az invazív fajok terjedését, védeni a beporzó rovarokat, és visszaadni a természet jogait.
 
Meg kellene becsülni a kicsit, a természetest, elfogadni az önkéntes egyszerűséget, és letenni arról, hogy mindent meg kell változtatni. Eldobás helyett megőrzés, az „elegendő kultúrájának” megtalálása, és a krisztusi tanítás komolyan vétele. Mert ha komolyan vettük volna a krisztusi tanítást az elmúlt kétezer évben, akkor nem itt tartanánk – mondta a szakember.
 
Az előadás végén kérdésre válaszolva azt mondta, ha minden család beiktatna akár csak egy húsmentes napot hetente, már az nagy hatással lenne. A biblia korának embere sem evett minden nap húst. Krisztus megtanított minket, hogy éljünk a mértékletesség világában, hogy tudjuk, mit jelent az: elég.
 
Victor András előadása utána az Ökogyülekezeti Mozgalom megtartotta a közgyűlését, szintén videokonferencia formájában, és megújították az Ökogyülekezeti Tanácsot, majd az ökogyülekezetek tartottak rövid beszámolókat az elmúlt időszakban folytatott tevékenységükről.
 
Forrás: Ulicza Tamás/reformatus.hu

Decemberben ismét Ökoest!

Az Ökogyülekezeti Mozgalom és a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület közös ismeretterjesztő előadásai "Ökoestek"címmel folytatódnak az online térben. 
 
A teremtett világgal való gondos bánásmód mindannyiunk feladata. Az MRE teremtésvédelmi programja, az Ökogyülekezeti Mozgalom előadásokkal, tájékoztató foglalkozásokkal hív minden felelősen gondolkodó embert közös eszmecserére.
 
A decemberi ökoest programja: 

GLASGOW-TÓL MAGYARORSZÁGIG - Klímapolitika minden szinten

Időpont: 2021. december 1. (szerda) 18:00-19:30 
Helyszín: Zoom alkalmazás
Előadó: dr. Botos Barbara klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár (Innovációs és Technológiai Minisztérium), református vallástanár
 
 BB KLÍMA grafiika
 
Röviden a tartalomból: 
A közelmúltban zajlott a globális éghajlatváltozással foglalkozó világtalálkozó Glasgowban. Milyen ügyekben történt előrehaladás a közel kétszáz ország delegációi által folytatott egyeztetések során? Sikerült-e olyan megállapodásra jutni, ami elősegíti a széntüzelés kivezetését? Van-e még esély elérni a Párizsi Megállapodás célkitűzéseit, születtek-e most olyan eredmények, amelyek segítenek még kellő időben megálljt parancsolni a klímaváltozásnak? Magyarország milyen vállalásokat tett és egyáltalán hol tartunk a 2050-re vállalt klímasemlegesség felé vezető úton?
 
Az előadás ingyenes, de regisztrációhoz kötött, amit ezen a linken lehet megtenni: 

https://forms.gle/ky1jtgiHNKP6o1N79

Jelentkezési határidő: 2021. december 1. 12:00
A belépéshez szükséges információkat, elérhetőségeket az előadás napján küldjük el a jelentkezés során megadott email címekre.
 
Facebook esemény: ITT
 
Köszönjük az esemény hírének továbbadását, és hogyha másokat is meghív!
 
Mindenkit szeretettel várunk!

Információ

Magyarországi Református Egyház Ökogyülekezeti Mozgalom

E-mail: info@okogyulekezet.hu

Telefon: +36-30/453-2950

Postacím: 1146, Budapest, Abonyi u 21.

Internet: www.okogyulekezet.hu

Facebook: www.facebook.com/Okogyulekezet

 

 „There isn’t a Planet B! - CSO-LA/2017/388-137. A honlap az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Tartalmáért az Ökogyülekezeti Mozgalom felel, és azok nem szükségszerűen egyeznek meg az Európai Unió véleményével.”

Kövess minket

 

Hírlevél feliratkozás

Please enable the javascript to submit this form



Süti („cookie”) Információ

Weboldalunkon „cookie”-kat (továbbiakban „süti”) alkalmazunk. Ezek olyan fájlok, melyek információt tárolnak webes böngészőjében. Ehhez az Ön hozzájárulása szükséges. A „sütiket” az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény, valamint az Európai Unió előírásainak megfelelően használjuk. Azon weblapoknak, melyek az Európai Unió országain belül működnek, a „sütik” használatához, és ezeknek a felhasználó számítógépén vagy egyéb eszközén történő tárolásához a felhasználók hozzájárulását kell kérniük.