Ökogyülekezeti Mozgalom a rádióban


 A kolozsvári Agnus Rádióban december 6-án, azaz a holnap déli műsorban, helyi idő szerint 13.20-kor, magyar idő szerint 12.20-kor hallható egy riport az Ökogyülekezeti Mozgalom vezetőjével és referensével, valamint egy összefoglaló a november 20-i Ökogyülekezeti konferenciáról. Online itt lehet majd követni:
https://agnusradio.ro/


 A Kossuth Rádió Felfedező a környezetről c. műsorában Királyhegyi Zsuzsanna vendége lesz Kodácsy Tamás és Szűcs Boglárka december 7-én, hétfőn 14.30 és 15.00 óra között.
A műsor visszahallgatható december 8-ától a https://mediaklikk.hu/ oldalon.
 
Kép forrása: jobbe/pixabay
 
 

Heti egy húsmentes nap az intézményi étkeztetésben

Szeretettel hívunk és várunk mindenkit a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Meatless Monday kampány közös szervezésében megvalósuló online konferenciára.
Heti egy húsmentes nap az intézményi étkeztetésben 
Online konferencia
Ideje:   2020. december 9., szerda, 14.00-16.00
Helye: Zoom internetes felület


Az online konferencia célja, hogy a résztvevők körbejárják a heti egy húsmentes nap menzai bevezetésének lépéseit, jó gyakorlatait, lehetséges akadályait és megosszák egymással tapasztalataikat.
 
Előadók:
Kapitányné Sándor Szilvia
– Magyar Természetvédők Szövetsége
Shenker-Horváth Kinga
– Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége
Havas Dóra
– Lila füge blog
Bajor Zsófi
- Mezna étterem, alapító – az Alternatív Közgazdasági Gimnázium szolgáltatója
Pintér Anasztázia
- Mindszenty József Római Katolikus Óvoda és Általános Iskola
Levezető:
Farkas István - Magyar Természetvédők Szövetsége
 
A Magyar Természetvédők Szövetsége kampányt kezdett, melynek célja, hogy kevesebb, de jobb minőségű húst fogyasszunk. Azt szeretnénk elérni, hogy minél többen vállalják, hogy legalább heti egy alkalommal nem esznek húst. Kampányunk a lakosság mellett kiemelten fontos célcsoportnak tartja azokat az intézményeket, ahol sok ételt szolgálnak fel: ilyenek például az iskolai menzák, szociális intézmények, idősotthonok. A konferencián ismertetjük, hogy milyen módon lehet bevezetni heti egy húsmentes napot egy intézmény élelmezési gyakorlatába. Az előadók a mérsékelt húsfogyasztás négy szempontjával foglalkoznak: környezetvédelmi, állatjóléti, egészségügyi és lelki, spirituális oldalról bemutatva a témát, valamint ismertetik tapasztalataikat az intézményi húsmentes étkezés terén.
 
A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Jelentkezés december 8-ig a következő oldalon: https://forms.gle/Ywa1rEL34Pb7Nj5r7
Figyelem! Túljelentkezés esetén a regisztrációt előbb lezárhatjuk. A szeminárium internetes felületének elérhetőségét a regisztráltaknak december 9-én küldjük el.
 
További információ: Horváth Kinga, Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
 

Misszió a teremtett világban

Misszió és társadalmi felelősségvállalás a koronavírus-válságban címmel szervezett online konferenciát 2020. november 27-én a Kovász közösség. Az esemény református, evangélikus és szabadkeresztyén vallási közösségek és intézmények vezetőinek panelbeszélgetésével indult, melyet online kérdezz-felelek szekció követett.

Lehet, hogy egy kép erről: 6 ember, álló emberek és , szöveg, amely így szól: „Misszió és társadalmi felelősségvállalás a koronavírus-válságban Panelbeszélgetés, kérdések-válaszok”

A panelbeszélgetésen meghívott résztvevői voltak: Bolba Márta evangélikus lelkész (Budapest-Józsefvárosi Evangélikus Egyházközség lelkésze), Dani Eszter református lelkész (MRE Missziói Iroda vezetője), Keleti Gábor lelkész (a Golgota Ellátó nappali melegedő vezetője), Kodácsy Tamás (KRE Teremtésvédelmi Műhely vezetője), Sturovics Andrea hebraista, judaista (Zöld Oroszlánok Egyesület zsidó teremtésvédelmi szervezet vezetője), Thoma László református lelkész (Gazdagréti Református Egyházközség lelkésze). A panelbeszélgetés moderátora Eperjesi Tamás, a Magyarországi Református Egyház Szeretetszolgálati Irodája felzárkózási csoportjának vezetője volt.
 
A Kovász közösség helyi és össztársadalmi kérdésekben keresztény gyülekezeti tagokat együtt-gondolkodásra, összefogásra és aktivitásra buzdító, hálózatosan felépülő közösségszervező csoport. Célja, hogy a gyülekezetek tagjait felelősségvállalásra, a szolidaritás és irgalom aktív cselekedeteire hívja és ezek megélésében segítségükre legyen.
 
A beszélgetésen szóba került többek között a járvány teremtésvédelmi vonatkozása is. Sokat beszélünk a vírus okozta jelenségekről és korlátozásokról, de nem téveszthetjük el szem elől a pandémia okát. Kiemeltük, hogy a koronavírus egy olyan zoonózis betegség, amely az állatvilágból érkezik, ezért felkészületlenül találja az emberi fajt, nem alakult ki bennünk az immunitás. Nevét ugyan a vírus alakjáról kapta, ugyanakkor a korona a hatalmat, a vírus a mérget jelenti. A hatalom mérgezése jelent meg a teremtés koronájának globalizációjában, az élővilág – benne a vadvilág – leuralásában és kizsákmányolásában, és az utazások és a technológia által a mindenütt-jelenvalóság illúziójában. Párhuzamba állítható ez a bibliai bűnesettel, ahol egy állat élelmezésre vonatkozó kifacsart kérdése („Csakugyan azt mondta Isten, hogy a kert egyetlen fájáról sem ehettek?” – 1Móz 3,1) találja felkészületlenül az embert, aki a hatalomvágynak nem tud ellenállni, olyan akar lenni mint Isten. Luther Márton mondja, hogy a „csakugyan” helyén álló héber szó (’af ki) szinte lefordíthatatlan, és úgy hangzik, mintha valaki vigyorogva csúfolódna.
 
A koronavírus mint parányi organizmus megcsúfolja az embert, mint a teremtés koronáját, és sok esetben tehetetlenek vagyunk, főleg a sűrű halál metsző közelségét érezve. Igyekszünk azt az életet folytatni akár a virtuális világban, amit korábban éltünk, és a jövőre nézve is szeretnénk mihamarabb visszatérni a korábbi kerékvágásba. Pedig itt lenne az alkalom elgondolkodni azon, hogy olyan életet élünk-e Istennel, embertársainkkal és az egész teremtett világgal, ami fenntartható, vagy olyat, ami önpusztító? Nem voltak felesleges dolgaink, amelyeket el kellene felejtenünk? Nincsenek elhalt kapcsolataink, amelyeket fel kellene élesztenünk?
Ha missziói és társadalmi felelősségvállalásról beszélünk, akkor minden cselekedetünkben Krisztusra kell mutatnunk, aki ennek a világnak a mélységébe jött el, testetöltésében emberségével együtt teljesen evilági lett. Az Ige testté lett (Jn 1,14) – ami bizonyos értelemben tágabb, mintha csak annyit mondanánk, hogy emberré lett. Születésével, életével, a tér-idő dimenzióiba való belépésével, kézzelfoghatóságával, cselekedeteivel, és halálával együtt nem csak az emberséget vette magára, hanem a világ alkotóelemeit is. Ez a mély inkarnáció azt jelenti, hogy nem csak mint steril, virtuális személyeket békéltetett meg Istennel, hanem ezt környezetünkkel, a teremtett világgal együtt tette. „Isten ugyanis Krisztusban megbékéltette a világot önmagával, úgyhogy nem tulajdonította nekik vétkeiket, és ránk bízta a békéltetés igéjét.” (2Kor 5,19). Ha Krisztusban Isten megbékélt a világgal, mi miért vagyunk ellenségei magunknak, embertársainknak, környezetünknek, utódainknak? Tudjuk-e keresztyénként képviselni a békéltetés igéjét a teremtett világban a teremtmények felé?
 
Kodácsy Tamás

Kép forrása: Kovász Közösség
 
Az esemény visszanézhető a Kovász Közösség Facebook oldalán.
Jakus Ágnes cikke a Kovász Közösségről és a pénteki konferenciabeszélgetésről a Dunamelléki Református Egyházkerület portálján jelent meg.

Európai Hulladékcsökkentési Hét a Károli Egyetemen

A XX. században indult gyakorlat szerint a naptár szinte minden hetére jut egy vagy több jeles világ- vagy emléknap, sőt egész témahetek és témaévek is azt a célt szolgálják, hogy modern életünk értékeire, előrelépéseire, vagy nehézségeire fordítsuk figyelmünket. E kiemelt időszakok jelentősége abban áll, hogy ilyenkor nagyobb az esélye annak, hogy az adott rendezvényekkel felkeltsük, fenntartsuk az érdeklődést, együttműködést. A cél azonban a problémákkal való folyamatos és nem csak kampányszerű foglalkozás. A környezetvédelmi jeles napok célja is az, hogy ráirányítsák a figyelmet életmódunk fenntarthatatlan voltára és a változtatás szükségességére.

 Lehet, hogy egy kép erről: , szöveg, amely így szól: „Europai Hulladék- csökkentési Hét EUROPAI HULLADÉK- CSÖKKENTÉSI HÉT www.ewwr.eu”

Számos környezetvédelmi tematikájú jeles nap esett a mögöttünk hagyott novemberi hetekre is: a fenntartható élelmezés-; a fegyveres konfliktusok okozta környezeti kizsákmányolás ellenes-; a füstmentes- és a fogyasztáscsökkentési nap. Minden év november utolsó hetében tartjuk az Európai Hulladékcsökkentési Hetet (European Week for Waste Reduction = EWWR) is. Ennek célja a hulladék megelőzésre, csökkentésre, a termékek újrahasználatának, valamint az anyagok újrahasznosításának fontosságára való figyelemfelhívás. Az idei év témája a láthatatlan hulladék.

Lehet, hogy egy kép erről: , szöveg, amely így szól: „European week for waste Reduction INVISIBLE WASTE 21- 29 November 2020 What's your real weight? 1200 1200kg waste k8 of #EWWR2020 #invisiblewaste www.ewwr.eu EUROPEAN FORWASTE WEEK FOR WASTE REDUCIION”

 A Károli Gáspár Református Egyetem is csatlakozott a kezdeményezéshez. A vírushelyzet miatt az eredetileg tervezett akciók helyett a KRE –ETK Teremtésvédelmi Műhely egy online előadást hirdetett „Láthatatlan hulladék” címmel az egyetem oktatói, munkavállalói és hallgatói, valamint a teremtésvédelem iránt érdeklődők számára.

A hulladék az emberiség találmánya, a természetben létező körfolyamatok nem termelnek felesleges anyagokat, melléktermékeket, minden ciklusokban mozog és hasznosul. Ezzel ellentétben az emberi civilizáció olyan lineáris folyamatokat generál és működtet, melynek mellékterméke a hulladék és a szemét. Ennek nagy része termelési hulladék, mivel a termékek előállításához a termék méreténél, tömegénél nagyságrendekkel nagyobb mennyiségű felhasznált anyag és hulladék kapcsolódik. Ezekkel a hulladékokkal ugyan közvetlenül nem találkozunk, láthatatlanok számunkra, de mégis az általunk generált túlzó fogyasztói igény és szokás szüli őket. Szűcs Boglárka, a Teremtésvédelmi Műhely referense felhívta a figyelmet arra is, hogy a piaci törvényszerűségeket ismerve, a döntés, a hulladék keletkezésének megelőzése a mi kezünkben van, hiszen a fogyasztói igények határozzák meg a termelést, végső soron a keletkezett hulladék mennyiségét és minőségét.

Európai Hulladékcsökkentési Hét a Károlin

Az Európai Hulladékcsökkentési Hét (European Week for Waste Reduction = EWWR) egy minden év november utolsó hetében megrendezésre kerülő kezdeményezés. Ennek keretében lelkes önkéntesek saját akcióötleteiket megvalósítva hívják fel a figyelmet a hulladék keletkezés megelőzésének, a keletkezett mennyiség csökkentésének, a termékek újrahasználatának, valamint az anyagok újrahasznosításának fontosságára.

A Károli Gáspár Református Egyetem is csatlakozott a kezdeményezéshez, azonban a digitális oktatásra való átállás következtében a tervezett program módosul, ezért egy online előadásra hívunk és várunk minden Hallgatót, oktatót és egyetemi munkavállalót, emellett minden érdeklődőt!

 

Előadó: Szűcs Boglárka, KRE-ETK Teremtésvédelmi Műhely
Előadás címe: Láthatatlan hulladék
Időpont: 2020.november 26. csütörtök 9:00-10:30
Helyszín: Zoom (Belépési link, Meeting ID: 895 8478 6622; Passcode: 287552)

 

A környezeti terhelés számszerűsítésére széles körben használt indikátor az úgynevezett ökológiai lábnyom (ecological footprint), amely megmutatja a biokapacitás igényünket, azaz nemcsak a javak előállításához, hanem az életvitelünk során keletkezett hulladék ártalmatlanításához szükséges biológiailag produktív földterület és vízfelület nagyságát is magában foglalja. Bolygóátlagban másfélszeres ökológiai lábnyomról beszélünk, (Magyarország esetében 3,6 ez az érték. Ez azt jelenti, hogy természetierőforrás-igényünk és a kibocsátott hulladék mennyisége is meghaladja a megújuló természeti tőke által megtermelt hozamot, ezért túllövésről (overshoot) beszélünk, ahol a hozam feletti fogyasztás a természeti tőke rovására történik.
E folyamat megállítása, lassítása elsődleges érdekünk és feladatunk, és ennek érdekében sokat tehetünk egyéni és közösségi szinten is. Az  Európai Hulladékcsökkentési Hét célja, hogy Európa szerte bemutassa a jó gyakorlatokat, ezzel ösztönözze a különböző közösségek társadalmi felelősségvállalását.
Minden évnek adott témája van, ami 2020-ban a Láthatatlan Hulladék. 

  
Láthatatlan hulladék: Így nevezik a gyártási folyamatok során keletkező hatalmas mennyiségű hulladékot, amely a vásárlás és használat során nem érzékelhető a felhasználó számára. Egy termék „megszületéséhez” rengeteg nyersanyagra és energiaforrásra van szükség, amelyek után bizony hulladék keletkezik. Ez a láthatatlan hulladék észrevehetetlen, ezért megnehezíti a vásárlási döntést és a felelősségvállalást.
Pl. Egy okostelefon előállítása során 86 kg hulladék keletkezik, de az eszköz maga csak ~200g. Tehát itt 430-szor akkora a láthatatlan hulladék nagysága, mint a látható megvásárolt terméké.
Fontos cél, hogy “láthatóvá” váljon a láthatatlan, lépésenként egyre közelebb kerülve a felelősségteljes döntéshez mindennapjaink során. Ha sikerül “láthatóvá” tennünk azt a hulladékot is, amely a gyártási folyamat során keletkezik, ezzel segítjük a felelős vásárlói döntéseket.

Információ

Magyarországi Református Egyház Ökogyülekezeti Mozgalom

E-mail: info@okogyulekezet.hu

Telefon: +36-30/453-2950

Postacím: 1146 Abonyi u 21.

Internet: www.okogyulekezet.hu

Facebook: www.facebook.com/Okogyulekezet

 

 „There isn’t a Planet B! - CSO-LA/2017/388-137. A honlap az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Tartalmáért az Ökogyülekezeti Mozgalom felel, és azok nem szükségszerűen egyeznek meg az Európai Unió véleményével.”

Kövess minket

 

Hírlevél feliratkozás

Please enable the javascript to submit this form



Süti („cookie”) Információ

Weboldalunkon „cookie”-kat (továbbiakban „süti”) alkalmazunk. Ezek olyan fájlok, melyek információt tárolnak webes böngészőjében. Ehhez az Ön hozzájárulása szükséges. A „sütiket” az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény, valamint az Európai Unió előírásainak megfelelően használjuk. Azon weblapoknak, melyek az Európai Unió országain belül működnek, a „sütik” használatához, és ezeknek a felhasználó számítógépén vagy egyéb eszközén történő tárolásához a felhasználók hozzájárulását kell kérniük.