Karácsonyi üdvözlet

Áldott Karácsonyi Ünnepeket és egészségben, áldásokban, sikerekben gazdag új évet kíván a KRE Teremtésvédelmi Műhely és az MRE Ökogyülekezeti Tanács, együttesen az Ökogyülekezeti Mozgalom!

Lehet, hogy egy kép erről: , szöveg, amely így szól: „Teremtő bármilyen formát és fejezést adott is akkor az agyagnak az volt gondolataiban, hogy Krisztus egy napon (Tertulliánusz) Kegyelemteljes, Áldott Karácsonyt Kívánunk! AZ ÖKOGYÜLEKEZETI TANÁCS AKRE-ETKTEREMTÉSVÉDELMI TAGJAI: MUHELY MUNKATÁRSAI: Dr Kodácsy Tamás Szűcs Boglárka Kolonics Patricia Árvainé Fördős Katalin Ifj. Gyimóthy Séza KocsisÁron Áron Mihucz Márton Pájer-Gálos Borbál Szalay László Pál Szmoradné Tóth Erika Dr. Victor András 2020. KARÁCSONYA oko yülekezeti mozgalom Károli Gáspár Református Egyetem Teremtésvédelmi Műhely Fotó:ÖGyMkézművesség kézművesség” 

Vég nélküli végek

„A régi félelmeinket, amelyek főként a természeti csapásokkal, spirituális jelenségekkel, járványokkal voltak kapcsolatosak, újakra cseréltük” – Szűcs Boglárka, a a KRE ETK Teremtésvédelmi Kutatóműhelyének referense szorongásról, természeti jelenségekről és évzárásról.

pexels-photo-360912.jpeg

Újra és újra előkerül a végidővárás gondolata, amikor valamilyen különleges természeti jelenség történik. A viszonylag gyakori holdfogyatkozásokkal kapcsolatos híradásokban például rendszeresen olvashatjuk, hogy az Apokalipszis beköszöntének csalhatatlan jele, különösen akkor, ha az égitest vörös fényben izzik, tehát a köznyelvben vérholdnak nevezett jelenség következik be, amikor a Nap fénye a földi légkör molekuláiról verődik vissza.
A természeti erőforrások állandóságától és elérhetőségétől közvetlenül függő népek hit- és gondolatvilágát átszövi a természettel való együttműködés, annak tisztelete és a természeti erőktől való félelem is. A posztmodern társadalmak a tudomány nevében eltávolodtak ettől a holisztikus szemlélettől, a természet erői azonban ugyanúgy szorongást keltenek bennünk is, és az egész közbeszédet megmozgatják, ha például egy olyan különleges esemény történik, mint idén decemberben a Szaturnusz és Jupiter bolygók együttállása.
A félelem, a szorongás az élet természetes velejárója, egyfajta védelmi mechanizmus. Természeti jelenségek közül leggyakoribb a sötétségtől, a villámlástól, mennydörgéstől, víztől, tűzvésztől való félelem, de alakulhat ki fóbia állatoktól, a naptól, tűztől, éjszakától is, és van, aki a mikroorganizmusoktól vagy a betegségektől fél. Az elmúlt századokban az emberiség példátlan erőfeszítéseket tett, hogy egy biztonságos világ felépítésével kiiktassa a korábbi félelmeit, például a korszerű orvostudomány, a járványos megbetegedések visszaszorítása, biztonságos közlekedés, kiszámítható élelmiszerellátás és gazdagság, fejlett jogrendszer és hasonlók révén. Miközben a racionálisan gondolkozó ember elvileg egyre nagyobb biztonságban érezheti magát, hiszen kevésbé kiszolgáltatott, a fejlett országokban körülbelül minden hetedik embert érint valamilyen szorongással összefüggő mentális betegség. A régi félelmeinket, amelyek főként a természeti csapásokkal, spirituális jelenségekkel, járványokkal voltak kapcsolatosak, újakra cseréltük. Sőt, emelkedő tendenciát mutat és egyre több olyan szorongásfajtát ismerünk, amelyek saját, önmagunk ellen forduló ténykedésünk nyomán jönnek létre – ma tehát leginkább önmagunktól kell félnünk, amellett, hogy a természeti erőknek is ki vagyunk szolgáltatva. Egy 2018-as felmérés szerint például, amely a magyarok személyes félelmeit kutatta, kimagasló értékeket mutattak olyan tényezők, amelyek egyértelműen az emberközpontú társadalmunk következményei: minden harmadik magyart (31%) kifejezett aggodalommal tölt el a bolygónk környezeti állapotának változása, a felgyorsult világ, a folyamatos változások pedig egy szűk egyharmadot aggasztanak (29%).
Olyan évet zárhatunk, amelyben az új félelmeink mellet ismét találkozhattunk az őseinkével is, a járvány képében például. A világban joggal eluralkodott általános lehangoltságon nem sokat segít a bolygóegyüttállás különleges természeti jelensége sem, amely a bulvármédia sugalmazására sokakban a végidők érzetét kelti.
Azonban milyen jó is arra emlékeztetni magunkat, hogy minden időkben van reményteli üzenetünk – így karácsony táján pedig még elevenebben: a világ vége, ha egyszer eljön majd, az nem személytelen természeti katasztrófák sorozata, és a saját magunk megsemmisülése lesz, amitől félni kell, hanem személyes találkozás azzal, akire várunk. Fontos viszont, hogy jó lelkiismerettel, a saját magunk által előidézett félelmeinkkel szembenézve várakozzunk.
Szűcs Boglárka
Ökogyülekezeti Mozgalom
KRE Teremtésvédelmi Műhely

Forrás: reformatus.hu

Minket is vezet a Betlehemi csillag?

Idén decemberben tiszta idő esetén szabad szemmel is látható a „Betlehemi csillag”, amelyről a tudósok mára kiderítették, hogy nagy valószínűséggel két bolygó együttállásának eredménye. A jelenségről és a hozzá kapcsolódó feltételezésekről Szabó Róbert református csillagászt, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatóját kérdezte Farkas Zsuzsanna.

Szabó Gergely csillagász
Szabó Róbert már kiskamaszként tudta, hogy csillagász szeretne lenni: Isaac Asimov Robbanó napok című tudományos-ismeretterjesztő művét olvasva köteleződött el az éjszakai ég iránt
Fotó: MANT/Szigeti Tamás
„Ha ezekben a napokban felnézünk az égre, egy szoros bolygóegyüttállást láthatunk: a Jupiter és a Szaturnusz annyira közel kerül egymáshoz, hogy szinte egyetlen égitestnek látszanak. A legközelebb december 21-én kerülnek majd egymáshoz” – kezdi Szabó Róbert. A Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet igazgatója azt is elmagyarázza, hogy ez a jelenség időről időre megismétlődik, a Jupiter 12 év alatt, a Szaturnusz pedig 29 év alatt kerüli meg a Napot, ezért Földünkről figyelve a két bolygó 20 évente szoros közelségbe kerül egymással. Ez a folyamat nem egyetlen napra korlátozódik, ő maga már tavaly nyár óta nyomon követi a bolygók közeledését. Idén december 21-én pedig – tiszta idő esetén – napnyugta után, délután 4 és 5 között érdemes figyelni az eget – ha van rá lehetőségünk, akkor magasabb helyről. Estefelé és szilveszterhez közeledve már annyira alacsonyan lesznek a bolygók a látóhatáron, hogy nem látszanak majd.
EGYÜTTÁLLÁS AZ ÓKORI ÉGEN
„Amikor Jézus megszületett a júdeai Betlehemben Heródes király idején, íme, bölcsek érkeztek napkeletről Jeruzsálembe, és ezt kérdezték: Hol van a zsidók királya, aki most született? Mert láttuk az ő csillagát napkeleten, és eljöttünk, hogy imádjuk őt. Amikor ezt Heródes király meghallotta, nyugtalanság fogta el, és vele együtt az egész Jeruzsálemet. Összehívott minden főpapot és a nép írástudóit, és megkérdezte tőlük, hol kell megszületnie a Krisztusnak. Azok ezt mondták neki: A júdeai Betlehemben, mert így írta meg a próféta: „Te pedig, Betlehem, Júda földje, semmiképpen sem vagy a legkisebb Júda fejedelmi városai között, mert fejedelem származik belőled, aki legeltetni fogja népemet, Izráelt.” Ekkor Heródes titokban hívatta a bölcseket, és gondosan kikérdezte őket, hogy mikor jelent meg a csillag, majd elküldte őket Betlehembe, és ezt mondta: Menjetek el, és kérdezősködjetek a gyermek felől; mihelyt pedig megtaláljátok, adjátok tudtomra, hogy én is elmenjek, és imádjam őt! Miután meghallgatták a királyt, elindultak, és íme, a csillag, amelyet láttak napkeleten, előttük ment mindaddig, amíg odaérve meg nem állt a hely fölött, ahol a gyermek volt. Amikor ezt látták, igen nagy volt az örömük." (Máté evangéliuma, 2. fejezet 1-10. versek)
– így ír a Biblia a betlehemi csillagról, Szabó Róbert pedig hozzáteszi: „Azt nem mondhatjuk százszázalékos pontossággal, hogy a most is megfigyelhető jelenség biztosan ugyanaz lenne, mint a kétezer évvel ezelőtti, de Török Aurél Csillagok a Bibliában című könyvében ír a Betlehemi csillagról csillagászati és kronológiai szempontból. Az alapján valószínűsíthető azonban, hogy mégis a Jupiter és a Szaturnusz együttállása lehetett ez az égi jelenség.” Mára köztudott, hogy Krisztus nem „nullában” született – ilyen év nem is létezik, csak Kr.e 1 és Kr u. 1. –, időszámításunk előtt 7-ben pedig biztosan volt egy ilyen együttállás a Jupiter és a Szaturnusz között, ráadásul akkor háromszor is megközelítették egymást – ez megfeleltethető annak, amit a Betlehemi csillagról leír a Biblia.
betlehemi csillag
Fotó: NASA/Bill Ingalls
„Az ókori csillagjósok, így a bölcsek is, csillagászok voltak, ismerték az égi jelenségeket, ezért Krisztus születése előtt már megfigyelték, sőt már korábban ki is számolhatták, ahogy a Jupiter és a Szaturnusz közlednek egymáshoz – folytatja a szakember. – Akkoriban az égitesteknek mélyebb jelentést társítottak, a Jupitert a királyok bolygójának tartották, a Szaturnuszt pedig a zsidók csillagának, ráadásul az akkori együttállás a Halak csillagképében következett be, így ezek együttesen egy korabeli tudósnak valóban azt jelezhették, hogy megszületett a Zsidók Királya, a várt Messiás.” Emellett bizonyos csillagászati események időpontját több ezer évre visszamenőleg is pontosan meg tudják határozni a csillagászok, azokban az években pedig ezen az együttálláson kívül nem találtak más rendkívüli égi eseményt, és egyéb, rendkívüli jelenségeket nem jegyeztek fel sem közel-keleti, sem távol-keleti krónikák.
NEM A SORSUNKRÓL SZÓL
Szabó Róbert hangsúlyozza, hogy a csillagászati események kronológiailag pontosan köthetőek a történelmi eseményekhez, de a bolygók mozgása egyszerű fizikai és geometriai törvényszerűségekből adódik, sorsunkra és életünkre nincsenek hatással. „Ritka és látványos jelenségeket láthatunk, ha a megfelelő időben tekintünk az éjszakai égre, vannak valós kozmikus veszélyek, és az is a munkánkhoz tartozik, hogy ezeket figyeljük és előre jelezzük, de a bolygók együttállásához nem kapcsolódnak katasztrófák” – teszi hozzá.
betlehemi csillag

Fotó: NASA/JPL-Caltech

„A ma látható csillagok végigkísérték az emberiség életét, a csillagok és bolygórendszerek élettartama több milliárd év is lehet, így az emberiséggel közös történetük rövidnek mondható” – magyarázza a csillagász. Mint mondja, az ókori ember szinte teljesen ugyanazokat a csillagokat látta, mint amelyeket mi, vannak ugyan, amik felrobbantak vagy elhalványodtak, de egyébként változásaik nagyon lassúak. „Érthető, miért figyelték az éjszakai eget, az ókori ember élete összekapcsolódott a csillagokkal, járásukból tudták az évszakok várható változásait, a mezőgazdasági munkák kezdetének idejét, meglepő pontossággal ki tudták számolni a különböző jelenségek időpontját” – foglalja össze Szabó Róbert. Lassan belelátták a csillagokba a csillagképeket, de ezek csupán emberi fantázia által rendezett alakzatok, valójában különböző távolságra vannak a Földtől és egymástól is. „Elődeink nem tudták ugyan a folyamatok okait, de jól ismerték az eget, miközben manapság az emberiség nagy része nem is ismeri a csillagokat. Mindenkinek javaslom, aki még nem látta igazán az éjszakai eget, hogy menjen el egyszer vidékre vagy magas hegyekbe és pillantson fel.”
„AHOL ANNAK FÉNYE ÁRAD…”
Szabó Róbert ugyanakkor azt is elmondja, az, hogy a tudomány segítségével képesek vagyunk magyarázatot találni korábbi vagy jelenlegi eseményekre, nem ellentétes a hittel. „Az univerzum keletkezésének folyamatainak nagy részét ismerjük már, például tudjuk, hogy négy és fél milliárd évvel ezelőtt alakult ki a Földünk. Sok tény megkérdőjelezhetetlen, de a kezdőpontnál véget ér a tudomány: igyekszünk egyre jobban kiterjeszteni tudásunk határait, ugyanakkor a hogyanokra vannak válaszaink, de miértekre nincsenek” – vallja a csillagász. Mint mondja, tudományos módszerekkel ez nem vizsgálható, a hit az, ami képes választ adni arra, amire semmi más: „Nincs ellentét hit és tudomány között, amikor mégis úgy tűnik, hogy lenne, az hitem szerint a töredékes vagy felszínes ismeretekből fakad.”
betlehemi csillag

Fotó: NASA/Bill Dunford

A szakember szerint egy ennyire nehéz év végén felesleges pánikkeltés apokaliptikus képzeteket társítani a Betlehemi csillaghoz, hiszen egy időről-időre bekövetkező jelenségről van szó.
„Nagyon izgalmas dolog, hogy 2020-ban megismétlődik ez a jelenség, sajnálom, hogy az időjárás miatt Magyarországról nem valószínű, hogy látni fogjuk. Azonban azt hiszem, ennek a semmilyen szempontból sem egyszerű évnek a végén felcsillantja a reményt és elvezet bennünket oda, hogy a karácsony lényegére tudjunk koncentrálni” – zárja gondolatait a Szabó Róbert.
Forrás: reformatus.hu

Megállt a hely fölött

„A betlehemi tünemény túlnyúlik a pillanatnyi, belterjes környezeten és kozmikus távlatokat nyit meg” – Kodácsy Tamás, a KRE ETK Teremtésvédelmi Műhely vezetőjének gondolatai a betlehemi csillagról.

csillagok.jpg

Jézus Krisztus megszületésének számos jele volt, de a betlehemi csillag az egyik legegyetemesebb és legátfogóbb. Órigenész hívta fel a figyelmet arra, hogy ez a csillag – amit ő egy üstökösnek vélt – nem csak a zsidóknak, hanem minden népnek tündökölt. Keletről vezetett bölcseket Betlehembe, aminek megjelenését korábban egy szintén idegen próféta, Bálám hirdetett: „Csillag jön fel Jákóbból.” (4Móz 24,17). A betlehemi csillag távoli, idegen bölcseket és látókat hoz Krisztus jászlához. Ma is ennek lehetünk tanúi, amikor e karácsonyhoz közeli konstellációnál olyanok is a betlehemi történetre figyelnek, akik máskor nem. Legyen a betlehemi csillag bármilyen asztronómiai jelenség, missziója nem ért véget.

A betlehemi tünemény túlnyúlik a pillanatnyi, belterjes környezeten és kozmikus távlatokat nyit meg. Ez az egyetemesség nem teszi érvénytelenné a konkrét eseményt és helyet, hiszen Heródes írástudói ugyanazt tudták mondani a próféciákból, mint amire a csillag is vezetett: a júdeai Betlehemben születik meg a Messiás. Ez hihetetlenül izgalmassá teszi a karácsonyi eseményeket, hiszen ami ott és akkor történt, az meghaladja a helyet és időt, és egy sokkal nagyobb dimenzióban is értelmet nyer, Isten üdvtörténetében. A csillagos égre való feltekintéskor parányinak érezzük magunkat, de az a tudat, hogy ami itt lenn történik velünk, az egy elérhetetlenül nagy egész része, egészen csodálatos és felemelő, mint a szeretet apró kifejezése, ami tovább él a másikban, más pillanatokban. Ez az isteni erő ad reményt mind a hétköznapok összevisszaságában, mind a társadalmi kapcsolatok káoszában, mind az ökológiai válság kiúttalanságában.

A két bolygó korábban ilyen szorosan 1623-ban állt együtt, amikor egy kiváló tudós, Blaise Pascal született. Ő írta az alábbi sorokat, ami az ember kozmikus parányiságára mutat rá:

„Vizsgálja tehát az ember az egész természetet a maga fenséges és teljes nagyszerűségében, fordítsa el tekintetét az őt körülvevő alantas tárgyaktól. Nézze ezt a ragyogó fényt, amely örök lámpásként világítja meg a mindenséget, s amikor a földet már csak pontnak látja e csillag leírta hatalmas körpályához viszonyítva, ámulva vegye észre, hogy ez a hatalmas körpálya maga is csupán finom hegyű ceruzával felrajzolt pont ahhoz képest, amelyet az égbolton keringő csillagok írnak le.”

A Teremtő Atya a negyedik napon azért alkotta meg az égitesteket, hogy „jelezzék az ünnepeket, a napokat és az esztendőket” (1Móz 1,14). Valóban, a korábbi nemzedékek a csillagok állásához mérve tudták az évszakokat, ünnepnapokat. Ehhez képest tudták mikor jönnek esős vagy száraz időszakok, mikor jön az áradás, vagy mikor kell öntözni. A csillagok alapján indultak háborúk vagy köttettek békék. Az ember alapvető vágya, hogy megnevezze, azonosítsa és kiszámítsa azokat a jelenségeket, amelyek túlmutatnak a saját létezésén.

A betlehemi csillagnál viszont annak lehetünk tanúi, hogy nem a csillagokhoz igazodik az ember, és nem az égi jelenségek befolyásolják a földi jelenségeket, hanem fordítva. A csillag igazodik egy történelmi eseményhez, Krisztus születéséhez. Mert „íme, a csillag, amelyet láttak napkeleten, előttük ment mindaddig, amíg odaérve meg nem állt a hely fölött, ahol a gyermek volt” (Mt 2,9). Van olyan emberfeletti hatalom, ami mégis az emberi világhoz igazodik: Isten megtestesül.

Kodácsy Tamás
Ökogyülekezeti Mozgalom

Forrás: reformatus.hu

„Megtestesülés és teremtésvédelem - A XXI. századi környezeti kihívások keresztény szemmel” – tanulmánybemutató

A Green Policy Center a konzervatív értékrend és az éghajlatváltozás elleni fellépés közötti kapcsolatról szóló tanulmánysorozatának következő nyilvános – online – eseményére 2020. december 21-én 17:00-kor kerül sor Béres Tamás, Kodácsy Tamás és Nobilis Márió „Megtestesülés és teremtésvédelem - A XXI. századi környezeti kihívások keresztény szemmel” című tanulmányának bemutatásával.

Lehet, hogy egy kép erről: , szöveg, amely így szól: „TERMÉSZET KÖNYVÉNEK ÚJRANYITÁSA tanulmánybemutató "Megtestesülés és teremtésvédelem -a XXI. századi környezeti kihívások keresztény szemmel" 2020.12.21. 17:00 GREEN POLICY CENTER”

A Green Policy Center a fenntarthatóság és klímaváltozás témáiról szóló átfogó párbeszéd ösztönzésének szándékával 2020 ősztől kezdve egy tanulmánysorozat publikálását kezdte meg. A tanulmánysorozat célja, hogy olyan elemzések szülessenek, amelyek megvizsgálják a keresztény-konzervatív filozófia, értékrend és a környezet- és klímavédelem közötti összefüggéseket is annak érdekében, hogy Magyarország közép- és hosszútávú nemzeti céljai, így a 2050-es klímasemlegességi cél is elérhető legyen.
 
A következő eseményre 2020. december 21-én, hétfőn 17:00 órai kezdettel kerül sor. Az esemény nyílt, regisztrálni nem szükséges, részt venni ezen a linken lehetséges: https://meet.google.com/swt-vasv-xwp 
 
A sorozatban negyedik tanulmány szerzője Béres Tamás evangélikus lelkész, Kodácsy Tamás református lelkész és Nobilis Márió katolikus pap, beszélgetőpartnere Dr. Huszár András, a Green Policy Center vezetője lesz. A tanulmány címe pedig "Megtestesülés és teremtésvédelem - A XXI. századi környezeti kihívások keresztény szemmel".
 
 
Az eseményről készült felvétel visszanézhető itt: 

A tanulmányt pedig ezen a linken lehet elolvasni.

 

 
Forrás: Green Policy Center

Információ

Magyarországi Református Egyház Ökogyülekezeti Mozgalom

E-mail: info@okogyulekezet.hu

Telefon: +36-30/453-2950

Postacím: 1146 Abonyi u 21.

Internet: www.okogyulekezet.hu

Facebook: www.facebook.com/Okogyulekezet

 

 „There isn’t a Planet B! - CSO-LA/2017/388-137. A honlap az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Tartalmáért az Ökogyülekezeti Mozgalom felel, és azok nem szükségszerűen egyeznek meg az Európai Unió véleményével.”

Kövess minket

 

Hírlevél feliratkozás

Please enable the javascript to submit this form



Süti („cookie”) Információ

Weboldalunkon „cookie”-kat (továbbiakban „süti”) alkalmazunk. Ezek olyan fájlok, melyek információt tárolnak webes böngészőjében. Ehhez az Ön hozzájárulása szükséges. A „sütiket” az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény, valamint az Európai Unió előírásainak megfelelően használjuk. Azon weblapoknak, melyek az Európai Unió országain belül működnek, a „sütik” használatához, és ezeknek a felhasználó számítógépén vagy egyéb eszközén történő tárolásához a felhasználók hozzájárulását kell kérniük.